Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
321.88
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Budapest, Hungary - 4 December, 2014: The beautiful building of the Hungarian Academy of Sciences at night
Nyitókép: Getty Images

Nem így képzelte el a kutatóhálózatok világát az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását, véleményük szerint a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg - közölte kedden az MTA Elnökségének állásfoglalását a köztestület.

A közleményben az elnökség kiemelte: a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal koherens beavatkozásokkal, kiszámítható feltételek között, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba.

"A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti" - írták.

Az Akadémia elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani - közölték, és kiemelték: az Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutatóhálózat tulajdonába adja. "Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges" - hangsúlyozták.

Az ELTE keddi közleményében azt közölte: a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez. A dokumentumban kitértek arra, hogy az egyetem szenátusa hétfőn kapott részletest tájékoztatást arról, hogy egyes HUN-REN intézetek, valamint azok jogelődei az ELTE-hez kerülhetnek.

"A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál" - írták a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták, hogy a központok szervezeti-jogi átvételének ismert keretfeltételei az ELTE vezetése és a HUN-REN számára egyaránt elfogadhatóak.

"Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi integráció csupán az első lépés. A csatlakozásból fakadó mindkét fél számára előnyös szinergiák kihasználásához szükséges a működési folyamatok részletes kidolgozása, amely figyelembe veszi az eltérő területek, szervezeti egységek, kutatók sajátosságait. Emellett szükség van a kutatás-támogatási folyamatok integrációjára is. A folyamat várhatóan egy, másfél évet vesz igénybe, és jelentős erőfeszítéseket igényel" - fogalmaztak.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×