A viharok két hullámban vonultak át, a második hullámban pedig a zivatarcellák láncba rendeződve haladtak délkeleti irányba a Nyugat-Dunántúlon. A rendszerhez rendkívül látványos, alacsonyan húzódó peremfelhők is kapcsolódtak, amik szinte a földet súrolták – számolt be az Időkép.

A zivatarok helyenként jelentős csapadékot hoztak. A Dunántúlon több mérőállomás rövid idő alatt 15–20 milliméter esőt regisztrált, ami már felhőszakadásnak számít. A csapadék ugyanakkor nem egyenletesen oszlott el, hanem helyenként okozott intenzív öntözést.

A viharokat erős, többfelé viharos erejű széllökések kísérték. Számos helyszínen 70–80 km/órás szélerősséget mértek, a legerősebb széllökést pedig Nagyrécsén regisztrálták, ahol elérte a 99 km/órát. A viharok így nemcsak látványosak, hanem helyenként jelentős időjárási jelenségeket is okoztak.