Hétfő hajnalban közzétett Facebook-bejegyzésében 12 pontban sorolja fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma, hogy miért tartják jogellenesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapító okiratának módosítását, amivel a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított, most a HUN-REN kutatóhálózathoz tartozó négy kutatóközpontot (Társadalomtudományi, Nyelvtudományi, Bölcsészettudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) az egyetembe olvasztják.

Az ADF a Fővárosi Törvényszékhez fordult, és azonnali jogvédelmet kért. A további jogi lépések előkészítése folyamatban van, és az érintett szervekhez közérdekű adatigényléseket adtunk be.

A szervezet szerint az alapító okirat változásának bejegyzése súlyos szakmai hiba volna a Magyar Államkincstár részéről. Álláspontjuk szerint a bejegyzés 12 szempontból jogellenes:

1. Az alapító okirat módosításának állítólag alapjául szolgáló kérést egy olyan levél tartalmazza, melyet az ELTE nevében küldtek a hálózatot irányító HUN-REN Központnak 2025. június 13-án, a levelet azonban azóta sem hozták nyilvánosságra, és az sem világos, hogy a jelentős szervezeti változást előidéző, az ELTE létszámát egynegyedével növelő átalakítást milyen jogon kezdeményezte a még hivatalban nem lévő rektor.
2. A HUN-REN Központ Irányító Testülete botrányos eljárásban döntött a négy kutatóközpont átadásáról. Az ülés után a testület három tagja lemondott. Mivel sem az ülés határozatait, sem annak jegyzőkönyvét nem hozták nyilvánosságra, nem tudni, hogy adott volt-e a határozatképesség, illetve hogyan kezelték a tudományos kérdésekben dönteni nem jogosult Jakab Roland szavazatát.
3. Egy tag összeférhetetlenségével, három tag lemondásával, valamint Jakab Roland vezérigazgató politikai szerepvállalásával az első Digitális Polgári Körben (Orbán Viktor, Schmidt Mária és Lánczi András mellett) az Irányító Testület tagjainak száma a határozatképességhez szükséges öt fő alá csökkent, a HUN-REN Központ működésképtelenné vált. Nem világos tehát, hogy a kutatóhálózat feldarabolását ki és milyen felhatalmazással tárgyalta eddig, és tárgyalja jelenleg.
4. Nem tudni, hogy a források átadásához szükséges Költségvetési Megállapodást ki és milyen felhatalmazás alapján köti meg.
5. Az Orbán Viktor által aláírt, álláspontunk szerint alkotmányellenes két kormányhatározat [1222 és 1223/2025. (VI. 24.)] megengedhetetlen módon gyakorolt nyomást az ELTE szenátusára, amikor „tudomásul vette” az egyetem még meg sem született döntését a négy kutatóközpont beolvasztásáról.
6. Az ELTE szenátusa 2025. július 7-én, zárt ülésen döntött a kutatóközpontok beolvasztásáról. Sem a határozatokat, sem a szenátusi ülés szó szerinti jegyzőkönyvét nem hozták nyilvánosságra, így az sem világos, hogy az ülés napján beterjesztett határozati javaslatot jogszerűen tűzték-e napirendre.
7. Az értesüléseink szerint az átalakulás előfeltételévé tett módosítás, amely a doktori eljárásra vonatkozó 387/2012. (XII. 19.) kormányrendeletet érinti, szintén jogellenes, mivel sérti az eljárás függetlenségét.
8. A jogellenes döntések alapján elindított átalakítás és a Magyar Államkincstárnál megindított bejegyzési folyamat az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénybe ütközik.
9. A jogellenességet az sem oldja meg, hogy a 225/2025. (VII. 24.) számú kormányrendeletbe utólag, társadalmi egyeztetés nélkül becsempésztek egy, a 87/2015. (IV. 9.) kormányrendeletet módosító szabályt. Ez az eljárás a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvényekkel is ellentétes.
10. Az átalakítás egyik célja, hogy a négy kutatóközpont ne részesüljön abból a 18 milliárd forintból, amit a miniszterelnök többször is megígért, tehát a dolgozók elessenek a számukra is jogos és szükséges béremeléstől. Az ELTE-n a béremelés feltételei nem adottak. Az átalakítással a négy kutatóközpont dolgozóit jelentős anyagi kár is éri.
11. Az átalakulás vagyoni keretei sem adottak. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia nem adta át ingó és ingatlan vagyonát az elszakított, központi költségvetési szervekké váló kutatóhálózatnak. Arra a kutatóhálózat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása folytán kapott ingyenes használati jogot. A használat jogalapja nem az MTA és a kutatóközpontok között létrejött szerződés, hanem a törvény. Így tehát jogutódlás sincs. Az ELTE-hez kerülő központok ezért nem jogosultak a vagyon használatára, és nem lesz jogosult arra a magánjogi személlyé alakuló HUN-REN sem. Ezt még az Alkotmánybíróság 30/2022. (XII. 6.) számú határozata is kizárja.
12. A 387/2012. (XII. 19.) kormányrendelet 2025. július 24-én megjelent módosítása a doktori eljárásból több helyről is törli a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, vélhetően ezzel is zsarolva az Akadémiát.

A súlyos jogsértésekre tekintettel az Akadémiai Dolgozók Fóruma két tagja a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadta a HUN-REN Irányító Testület döntését, és azonnali jogvédelmet kért az átalakulás megakadályozása érdekében, amiről a Magyar Államkincstárt is értesítette.

Mindezek mellett az Akadémiai Dolgozók Fóruma több közérdekű adatigényléssel fordult az érintett szervekhez, hogy a kutatóhálózat átalakításának folyamatával kapcsolatos eddigi határozatok és jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát elérje.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a közleményben felszólítja a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy ne javasoljon új tagokat a HUN-REN Irányító Testületébe, és ne adja ingyenes használatba a vagyont, amíg helyre nem áll a kutatóhálózat egysége.

Az írás végén az ADF leszögezi, hogy továbbra is kitart azon álláspontja mellet, hogy a kutatóhálózatnak egyben kell maradnia, és vissza kell kerülnie a Magyar Tudományos Akadémiához.