A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) klímatörvényről készült tanulmányát egy erre a célra létrehozott elnöki bizottság fogalmazta meg az Alkotmánybíróság megkeresésére. A taláros testület a múlt héten több okból is alaptörvény-ellenesnek nevezte Magyarország 2020-as klímatörvényét. Bozó László, az MTA elnöki bizottságának vezetője szerint alapvetően egy fontos jogszabályról van szó, de szükség lenne bizonyos kiegészítésekre, illetve konkretizálásra.

Mint fogalmazott,a problémák rendkívül széles körűek és szerteágazóak, amelyek egymással összefüggenek. A természetes területeken belül a talaj, a víz és az ökológia is érintett, mint ahogy az egészségügy is, hiszen közvetlenül kapcsolódnak a környezetszennyezéshez, amit Bozó László szerint súlyosbít a klímaváltozás. Hozzátette: az elkészült tanulmányt iránykijelölésnek és leltárnak szánják, „amin belül lehet majd mozogni a későbbiekben”.

Páldy Anna, az orvostudomány kandidátusa szerint Magyarországon is az egészségügyi intézményi infrastruktúra javítására, a hőség elleni védekezés fokozására, valamint az egészségügyi ellátásban dolgozó orvosok és szakszemélyzet oktatására lenne szükség a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépéshez.

Kiemelte, hogy a magyar tanulmányokon és vizsgálatokon kívül az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) is megállapította, hogy a Kárpát-medencében az extrém hőmérsékleti helyzetek, elsősorban a magas hőmérsékletek jelentik a legnagyobb egészségi kockázatot. Páldy Anna elmondta: Magyarországon 2005 óta létezik hőségriasztás, azóta lehet megfigyelni a következményeket és a hatásokat. Több kutatást is végeztek ezzel kapcsolatban, összességében az derült ki, hogy

15-30 százalék közötti többlethalálozás van idehaza a hőségriasztások időtartama alatt.

Azt gondolja, ezt a hatást lehetne mérsékelni megfelelő intézkedésekkel.

A tanulmány szerzői szerint csak az integratív, holisztikus szemlélet lehet az intézkedések és a beavatkozások alapja. Az ökoszisztéma alapvető összefüggéseinek ismeretében tisztán klímacélok kevéssé értelmezhetőek, legfeljebb a prioritások rendszerében. Az akadémikusok úgy vélik, a tervezést a tudomány iránymutatására és nem a gazdaság érdekeire kell alapozni.