Az európai kutatás-fejlesztésnek a következő költségvetési ciklusban a kiemelt, 500 millió eurós finanszírozását, valamint a kutatói ösztöndíjak összegének 2027-ig a megduplázását fogja javasolni az Európai Bizottság elnöke, aki hétfőn Párizsban, a Válaszd Európát a tudományért című konferencián beszélt erről. Ursula von der Leyen hozzátette: a hosszú távú cél az, hogy a kutatás-fejlesztésre költött összeg 2030-ig a tagállamokban és az EU egészét tekintve is elérje a GDP három százalékát.

Petri Bernadett EU-szakértő az InfoRádióban úgy fogalmazott, „önmagában üdvözlendő dolog”, amit bejelentettek a Sorbonne falai között, mert véleménye szerint a kutatás-fejlesztési program keretösszegének megemelése nagymértékben hozzájárulhat az Európai Unió versenyképességéhez. Ugyanakkor kérdéses, mennyire marad fókuszban a projekt. A kutató kiemelte, hogy a hétfői bejelentés során elhangzottak szerint az egyik legfőbb törekvés, hogy Európa az 500 millió eurós ösztöndíjcsomaggal vonzó alternatívát kínáljon a tudományos pálya iránt érdeklődő kutatóknak, de a kezdeményezésnek van olyan pontja is, amely már túlzottan is az Egyesült Államok felé orientálódik, ami a szakértő megfogalmazása szerint „már egy kicsit nehezebben megítélhető dolog”.

A közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos megjegyezte: alapvetően nem rossz cél, hogy a kezdeményezők Európába akarják csábítani a világ legjobb kutatóit, akár még az Egyesült Államokból is. A program zászlajára tűzték a tudományos szabadság jogi megerősítését, valamint a már régebb óta futó Marie Sklodowska-Curie-program kiterjesztését is, ami szintén új lehetőségeket teremt. Utóbbi a Horizont Európa keretprogramja, melynek célja az innovatív kutatói képzés, továbbá vonzó karrierlehetőség és tudáscsere biztosítása határokon átnyúlóan. „Nagyon hasznosak ezek az elképzelések, kezdeményezések, amelyek a kutatás-fejlesztés szempontjából kedvezőbb pozícióba juttathatják Európát” – jegyezte meg Petri Bernadett.

Bár dicséretes célnak nevezte a legjobb tudósok Európába csábítását, szerinte ez a kezdeményezés közvetetten egyértelműen egy komoly üzenet is Donald Trumpnak, ami a kutató szerint „vitatható lépés”. Mint fogalmazott,

az EU vélhetően olyan tudományos köröket is Európába hívna, amelyek tevékenységét Donald Trump valamilyen módon korlátozza az USA-ban”.

Petri Bernadett hozzátette: olyan irányzatokra is vonatkozik ez az elképzelés, amelyekre nem feltétlenül van szükség vagy kereslet Európában. Példaként megemlítette az amerikai elnök által korlátok közé szorított woke- és genderideológiát. Úgy véli, teljesen más kontextusba helyezi a kérdést, ha sok pénzt elköltve ezeknek az irányzatoknak a kutatóit, szakembereit ösztönzik arra, hogy folytassák Európában a tevékenységüket.

A kutatásfinanszírozási csomagra szánt 500 millió eurót Petri Bernadett reális és „jól megalapozott” összegnek nevezte, amely elegendő forrás lehet arra, hogy megfelelően segítsék az Európában dolgozó kutatókat, valamint az eddiginél sokkal stabilabb életpályát biztosítsanak számukra. Összehasonlításképpen elmondta:

az 500 milliós forrás két évre szól, míg ezzel szemben a Horizont Európa programjára hétéves keretben mintegy egymilliárd eurót különítettek el.

Az uniós szakértő azt gondolja, az lesz az egyik legfőbb kérdés, hogyan és mire költik majd el az 500 millió eurót. Felhívta a figyelmet, hogy egyetemi szervezetek is lobbiztak azért, hogy a program keretében támogassa az Európai Unió a működésüket, tehát többen is szeretnének részesülni az említett összegből. Petri Bernadett úgy véli, meghatározó lesz, hogy mennyiben fog az Egyesült Államokra irányulni a kezdeményezés, illetve esetlegesen ideológiai eszközzé válik-e a projekt. A kutató szerint kulcskérdés, „mennyire lesz alkalmas arra a program, hogy olyan tudományágakat vonzzon Európába, amelyekre valóban szükség van a kontinensen”.