Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.68
bux:
131463.94
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Kozmosz 482 szovjet űrszonda.
Nyitókép: Roskozmos

Szombaton veszélyes tárgy csapódik be a Földbe a világűrből

Akár még embereket is veszélyeztethet a világűrből napokon belül a Földnek csapódó kozmikus jármű.

Még a néhai Szovjetunióban, 1972-ben bocsátották fel a Kozmosz 482 jelű űrszondát, azzal a feladattal, hogy repüljön a Vénuszra és ott adatokat gyűjtsön a bolygóról. Csakhogy az automata űrjármű műszaki hiba miatt soha nem tudta elhagyni a Föld közvetlen környezetét. Több mint fél évszázada úgynevezett alacsony Föld körüli pályán kering, miközben a NASA szerint már legalább három darabra hullott.

A műhold mind alacsonyabbra ereszkedve várhatóan még ezen a héten belép sűrűbb légkörbe. Itt aztán a hatalmas súrlódás miatt valószínűleg el is ég. Legalábbis a legtöbb alkatrésze, viszont egy jokóra darabja biztosan túl fogja ezt élni a rendkívüli hőmérsékletet.

Ez ugyanis az egykori űrszonda leszálló egysége, amelynek ejtőernyővel kellett volna leereszkednie a Vénusz felszínére és onnan információkat sugározni a Földre.

Ennek megfelelően a nagyjából gömb alakú, egy méter átmérőjű és vagy fél tonna súlyú darabot úgy tervezték, hogy kibírja a bolygó felszínén uralkodó nagy nyomást és hőmérsékletet. Még abban se lehet reménykedni, hogy majd az ejtőernyőrendszer lassítani fogja a zuhanást, mert az a világűrben töltött több mint fél évszázad alatt biztosan tönkrement.

Csak remélni lehet, hogy ez a jókora, masszív golyó nem lakott területre zuhan, mert annak katasztrofális következményei lehetnének. Bár ennek meglehetősen kicsi a valószínűsége, hiszen a Föld felszínének 70 százalékát óceánok és tengerek borítják. „Több az esélye annak, hogy valaki megnyeri a lottó ötöst, mint, hogy eltalálja egy ilyen űrszemét” – mondta a BBC-nek Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség egyik vezető munkatársa.

Még ha kevés is, azért mégis megvan az eshetőség erre. Űreszközök maradványai már több alkalommal zuhantak a Föld felszínére, bár eddig nem okoztak semmilyen komolyabb pusztítást. 2022-ben a kínai Hosszú Menetelés-5B rakéta egyik gyorsítófokozata csak részben égett el és a roncs többi része az Indiai-óceánba hullott. Négy évvel korábban pedig az ugyancsak Kína által felbocsátott Mennyei Palota-1 jelzésű miniűrállomás tért vissza a légkörbe, darabjainak egy része túlélte zuhanást és végül a Csendes-óceán vizébe esett.

Még belegondolni is rossz mi lett volna, ha a feltüzesedett roncsok emberek lakta településre zuhannak.

A tudósok már egy ideje azt sürgetik, hogy a jövőben csak olyan mesterséges égitesteket lehessen felbocsátani, amelyek a feladatuk végeztével képesek irányított ereszkedést végrehajtani. Így követni lehetne a pályájukat és viszonylag pontosan meg tudnánk határozni, hogy hova hullanak majd a darabjaik. Ezzel szemben a május 10-re várható egykori szovjet űrszonda becsapódásának helye bárhol lehet az 51,7 hosszúság fok mentén. Márpedig ez az amerikai kontinens déli csücskétől a Londontól messze északig tartó hatalmas terült, ahol azért sok ember él.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×