Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
312.44
bux:
147853.52
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
A hand from a mosquito bite. Mosquito drinks blood on the arm.
Nyitókép: Andrei Sauko/Getty Images

Egy új eljárás forradalmasíthatja a szúnyogirtást

A több kutatóintézet közös munkájából született új hordozóanyag amellett, hogy jóval hatékonyabbá teszi az irtószereket, még környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is - írja közleményében a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Az jelenlegi legelterjedtebb módszer a vegyszeres irtás, azonban az ennél használt szerek nem csak a szúnyogokat pusztítják el, hanem más, hasznos ízeltlábúakat is, mint például a méheket, jelentős ökológiai kárt okozva ezzel.

Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el

- hangsúlyozza a kutatási hálózat, hozzátéve, hogy ezeket a módszereket ismerjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.

A biológiai gyérítést viszont nehezíti, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol szükség lenne a hatásukra.

Megoldásként a hatóanyagot valamilyen apró szemcséhez, homokhoz vagy műanyaghoz is rögzíthetik, ám itt is vannak nehezítő tényezők. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ezt a problémát, de károsítják a környezetet. Alkalmazhatók még speciális fehérjékből készült jégpelletek is, azonban ezek gyors olvadása korlátozza a használatukat, különösen a meleg klímájú területeken, ahol rengeteg a szúnyog.

Kótai László vezetésével a kutatást irányító HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, együttműködésben az ELTE TTK Kémiai és a Fizikai és Csillagászati Intézet, valamint a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival most egy új, környezetbarát és egyben hatékony hordozó granulátum kifejlesztésén dolgoznak - áll a közleményben.

A módszer kombinálja a gipsz, a cement és a karboximetil-cellulóz (ismertebb nevén tapétaragasztó) tulajdonságait, aminek eredményeként a szúnyogirtó szert egy lyukacsos adszorbensre lehet felvinni.

A víz felszínére szórt szemcsés készítmény részecskéiből aztán addig oldódik ki a szúnyoglárvákra ártalmas méreg, amíg azok lebegni képesek, ezután vízzel telítődve, természetes anyagként süllyednek az aljzatra. A méreganyag pedig feladatát elvégezve ez idő alatt el is bomlik.

A kutatók úgy vélik, ez az új módszer komoly jelentőséggel bír Magyarország természetes vizeinek, így a turisztikailag kiemelten fontos Balatonnak, Velencei-tónak és a Fertő-tónak a megóvása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Rácz András: most mérlegelnek, néhány napon belül jöhet az orosz válasz a diplomaták kiutasítására

Rácz András: most mérlegelnek, néhány napon belül jöhet az orosz válasz a diplomaták kiutasítására

Oroszország várhatóan szintén diplomaták kiutasításával válaszol a magyar lépésre, ám ennél komolyabb lépés is jöhet – mondta el az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese, Rácz András.

Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.
Eljött az idő? Olyat léphet az MNB, amire 20 éve nem volt példa

Eljött az idő? Olyat léphet az MNB, amire 20 éve nem volt példa

Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a ma közölt augusztusi inflációs adatról volt szó, illetve az MNB inflációs célsávjáról. Vendégünk volt Beke Károly, a Portfolio makroelemzője. Adásunk második részében arról volt szó, hogy hiába tűnik teljesen városi környezetben a mobilkommunikációs lefedettség, de a legmodernebb épületek belsejében nem biztos, hogy zavartalanul tudunk telefonálni vagy internetezni. A nem kevés bosszúságot és kárt okozó jelenség okairól és kiküszöbölésének módjairól Kübler-Andrási Judittal, a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×