Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A hand from a mosquito bite. Mosquito drinks blood on the arm.
Nyitókép: Andrei Sauko/Getty Images

Egy új eljárás forradalmasíthatja a szúnyogirtást

A több kutatóintézet közös munkájából született új hordozóanyag amellett, hogy jóval hatékonyabbá teszi az irtószereket, még környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is - írja közleményében a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Az jelenlegi legelterjedtebb módszer a vegyszeres irtás, azonban az ennél használt szerek nem csak a szúnyogokat pusztítják el, hanem más, hasznos ízeltlábúakat is, mint például a méheket, jelentős ökológiai kárt okozva ezzel.

Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el

- hangsúlyozza a kutatási hálózat, hozzátéve, hogy ezeket a módszereket ismerjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.

A biológiai gyérítést viszont nehezíti, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol szükség lenne a hatásukra.

Megoldásként a hatóanyagot valamilyen apró szemcséhez, homokhoz vagy műanyaghoz is rögzíthetik, ám itt is vannak nehezítő tényezők. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ezt a problémát, de károsítják a környezetet. Alkalmazhatók még speciális fehérjékből készült jégpelletek is, azonban ezek gyors olvadása korlátozza a használatukat, különösen a meleg klímájú területeken, ahol rengeteg a szúnyog.

Kótai László vezetésével a kutatást irányító HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, együttműködésben az ELTE TTK Kémiai és a Fizikai és Csillagászati Intézet, valamint a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival most egy új, környezetbarát és egyben hatékony hordozó granulátum kifejlesztésén dolgoznak - áll a közleményben.

A módszer kombinálja a gipsz, a cement és a karboximetil-cellulóz (ismertebb nevén tapétaragasztó) tulajdonságait, aminek eredményeként a szúnyogirtó szert egy lyukacsos adszorbensre lehet felvinni.

A víz felszínére szórt szemcsés készítmény részecskéiből aztán addig oldódik ki a szúnyoglárvákra ártalmas méreg, amíg azok lebegni képesek, ezután vízzel telítődve, természetes anyagként süllyednek az aljzatra. A méreganyag pedig feladatát elvégezve ez idő alatt el is bomlik.

A kutatók úgy vélik, ez az új módszer komoly jelentőséggel bír Magyarország természetes vizeinek, így a turisztikailag kiemelten fontos Balatonnak, Velencei-tónak és a Fertő-tónak a megóvása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 10:19
×
×
×
×