Skype, Winted és Wise, csak néhány azok a balti országokban alapított startupok közül, amelyek milliárdokat termelő világcéggé váltak. Egy lakosra vetítve a világon a legtöbb startup a Baltikumban tevékenykedik, és az itt alapított cégekből jóval több is lesz sikeres.

„Az egymilliárd dollárt is meghaladó piaci értékű startupcégek – az úgynevezett unikornisok – lakosságarányosan Európában messze a legnagyobb számban Észtországban találhatók, összesen 11 van belőlük. Litvániában már négynél tartanak, míg Magyarországon egyetlen sincs jelen pillanatban” – mondta az InfoRádióban az MCC Technológiai Jövők műhelyvezetője. Cséfalvay Zoltán és hallgatói nemrégiben baltikumi tanulmányúton vizsgálták az ottani startup csodareceptjét, a témában nemzetközi konferenciát is szerveztek.

„A balti országok lakosságszáma alacsony, a piacuk kicsi, a cégalapítóknak rögtön globális vállalkozásban kell gondolkodniuk” – magyarázta a professzor, hozzátéve, hogy a kis piac a siker egyik kulcsa is, hiszen könnyebb rátalálni a megfelelő befektetőre. A legnagyobb lendületet azonban a startupokból származó haszon visszaforgatása adta a szektornak.

Amikor a Skype óriási siker lett, és hétmilliárd dollárért, majd később még nagyobb értékben eladták, akkor a bevételt újabb startupok fejlesztésére fordították, és létrehoztak saját kockázatitőke-társaságot. Megismerték, hogyan kell felfuttatni egy kis céget, megtanulták, hogy lehet jól befektetni, ami sok-sok újabb startuppal, kockázati tőkével és tudással gyarapította az egész társadalmat – mutatott rá a professzor.

Cséfalvay Zoltán szerint Magyarországon kevésbé vállalkozó kedvűek a fiatalok, jóval ritkább, hogy startup alapításában gondolkodnának, de a befektetők is hiányoznak.

„Magyarországon továbbra is hiányzik a kockázati tőke, mert az államnak nem az a dolga, hogy tőketársaságot hozzon létre és az adófizetők pénzét kockáztassa, hanem azokat a keretfeltételeket kell megteremtenie, amelyek segítik a tőkealapokat és azok be tudnak fektetni a vállalkozásokba” – hívta fel a figyelmet.

Az MCC műhelyvezetője hozzátette: az állam a szabadalmi szabályozás megváltoztatásával vagy az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat megteremtésével is sokat tehetne a startupoknak kedvező környezet létrehozásáért.