Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Getty Images

Ilyen robotkezet eddig még nem láthattunk

A kutatás egyik legnagyobb újdonsága, hogy a robotkéz nem csupán az ujjakkal végzett tapintásra támaszkodik, hanem aktívan bevonja a tenyér területét is.

A sanghaji Jiaotong Egyetem kutatói olyan robotkezet hoztak létre, amely képes utánozni az emberi kéz finom, precíz mozgását, és a tenyér, valamint az ujjak intelligens együttműködésével érzékeli a tárgyak alakját, anyagát és felszíni jellemzőit is.

A kutatás egyik legnagyobb újdonsága, hogy a robotkéz nem csupán az ujjakkal végzett tapintásra támaszkodik, hanem aktívan bevonja a tenyér területét is. A korábbi megoldásokban kevés figyelmet fordítottak a tenyér szerepére, mivel az alacsony érzékelési sűrűség és az ujjakhoz való bonyolult kapcsolódása technikai nehézségeket okozott - derül ki a tanulmányból.

A most bemutatott rendszer egy teljesen integrált megoldást kínál, amelyben a tenyér és az ujjak szoros összhangban működnek.

A robotkéz három kulcsfontosságú technológiai újítást ötvöz: egy nagy felbontású tapintótenyeret, amely négyzetcentiméterenként 181 ezer érzékelőegységet tartalmaz - ez mintegy 754-szer érzékenyebb, mint az emberi bőr -, rendkívül hajlékony ujjakat, amelyek több mint 200 fokos elhajlásra képesek, valamint fejlett algoritmusokat, amelyek lehetővé teszik a mozgások nagyon pontos összehangolását.

A tenyérbe integrált érzékelőrendszer mikrokamerák és többrétegű, rugalmas szenzorok kombinációjára épül, míg a szálerősítésű, pneumatikus ujjak egyszerre biztosítanak 14,6 newtonos megfogóerőt és precíz tapintást. A robotkéz így olyan kifinomult feladatokat is képes ellátni, mint a szövetek mikroszkopikus hibáinak felismerése vagy egy csésze tea kiöntése, miközben automatikusan igazítja fogását például annak érdekében, hogy elkerülje a kiömlést.

A rendszert mesterséges intelligenciával is továbbfejlesztették, ami jelentősen javította a tárgyfelismerési képességeit. Vaktesztek során a robot megbízhatóan azonosította és válogatta ki a keresett tárgyakat áttetsző zacskókból, amelyekben különböző méretű és alakú elemeket - például borsószemeket, napraforgómagokat, diót vagy csavarokat - helyeztek el. A rendszer összesített felismerési pontossága elérte a 88 százalékot, míg egyes tárgyaknál, például a napraforgómagok esetében, 100 százalékos eredményt ért el.

A kutatók szerint a fejlett tenyértapintás és a rugalmas, ügyes ujjak kombinációja új lehetőségeket nyit az interaktív robotika területén.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×