Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Nyitókép: Pixabay

Kitört az MI-harc a geopolitikában: az amerikai alelnök nekiment az EU-nak és Kínának

A nemzetközi politikában óriási mesterségesintelligencia-láz tapasztalható, és nemcsak a nagyhatalmak, hanem a középhatalmak is megpróbálnak valamilyen szintű kontrollt megszerezni az innováció felett – mondta az InfoRádióban Buzna Viktor. A Magyar Külügyi Intézet kutatója arról is beszélt, hogy az amerikaiak álláspontja egyértelmű: nem akarnak szabályozást, mert az szerintük megöli a versenyt és lassítja a technológia fejlődését.

A Magyar Külügyi Intézet kutatása szerint a dinamikusan fejlődő mesterséges intelligencia (MI) a geopolitikai viszonyokat is egyre inkább átrendezi. A technológia szabályozását középpontba helyező párizsi csúcstalálkozón bemutatták, hogy a domináns nemzetközi szereplők milyen taktikával próbálják megszerezni az MI-innováció feletti irányítást. A tanulmány egyik legfőbb megállapítása szerint az EU „kifulladni látszó Brüsszel-hatással” figyeli az MI-korszak beköszöntét, miközben India máris bejelentkezett ebbe az iparágba is.

A tanulmány szerzője, Buzna Viktor az InfoRádióban elmondta: a nemzetközi politikában jelenleg MI-láz figyelhető meg, és nemcsak a nagyhatalmak, hanem a középhatalmak is megpróbálnak valamilyen szintű kontrollt megszerezni az MI technológiai fejlődése felett. Direkt befolyást elsősorban a technológiai innováció révén lehet elérni, amelyben az Egyesült Államoknak van vezető szerepe, de a nyakában liheg Kína, majd jelentősen lemaradva, de szintén eredményesen teljesítenek ezen a területen egyes európai uniós tagállamok is.

A szabályozás legfőbb kérdése, hogy miként lehet emberközpontúvá tenni a folyamatokat, vagyis politikailag hogyan kontrollálják a technológiai innováció fejlődését úgy, hogy az lehetőleg az emberek hasznára és ne a kárára váljon. A nagyhatalmak különböző stratégiákkal versenyeznek egymással az említett két fő területen. Buzna Viktor kiemelte, hogy a nagy versengésben

Kína és az Európai Unió szabályozáspárti, míg az Egyesült Államok egészen konkrétan elutasítja ezt.

A szakértő azt gondolja, az amerikaiak szemszögéből ez érthető, hiszen „miért engednék, hogy mások szabályozzák a technológiát, amikor ők foglalnak el vezető szerepet az innovációban”.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója figyelmeztetett: annyira felpörgött a technológiai innováció, hogy jelenleg nagyon nehéz nyomon követni vagy felmérni a társadalmi hatásait, az viszont biztosan állítható, hogy lehetnek egyfajta veszélyei. Az MI egyre fontosabbá válik a katonai akciókban, hadműveletekben, hiszen a segítségével jelentősen lerövidülnek a különböző harctéri döntéshozatalok, manőverek. Felmerülnek kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdések is, ugyanis az MI-t már alkalmazzák személyek megfigyelésénél is. Buzna Viktor elmondta: eddig is lekövethetők voltak a mobiltelefonok, okosautók, meg lehetett figyelni az okosotthonokat, széles körben használják a köztéri kamerarendszereket, a mesterséges intelligencia pedig felgyorsítja és még hatékonyabbá teszi az ehhez használt szoftverek, hardverek technológiáját.

A szabályozásra sikertelenül tettek kísérletet nemrég a párizsi csúcstalálkozón. A szakértő felidézte, hogy a nagyhatalmak és az iparág legfontosabb nemzetközi szereplői három éve próbálnak valamilyen szintű konszenzust elérni az MI szabályozását illetően, az idei, párizsi csúcs azonban „eléggé látványosan kudarcot vallott”. J. D. Vance amerikai alelnök keményen beleállt a vitába Párizsban, és Buzna Viktor megfogalmazása szerint

„sarkalatos stílusban utasította rendre a szabályozáspárti szereplőket”, elsősorban az Európai Unió, valamint Kína képviselőit.

Az amerikai alelnök azzal érvélt a csúcstalálkozón, hogy a szabályozás megöli a versenyt, lassítja a technológia fejlődését, és olyan szereplőket juttat fontos piaci pozícióba, mint például a mesterséges intelligenciával foglalkozó kínai vállalatok. J. D. Vance kifogásolta, hogy ezek a kínai cégek a komoly állami támogatás ellenére elég rossz minőségű termékekkel jelennek meg a piacon, ez pedig szerinte éppen azt szemlélteti, mennyire unfair a szabályozás, ami ráadásul biztonsági kockázatot is magában rejt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Súlyos csapást szenvedett el az éjjel Ukrajna, 77 ukrán drónt lőttek le az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Súlyos csapást szenvedett el az éjjel Ukrajna, 77 ukrán drónt lőttek le az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Éjszakai, összehangolt légicsapást mértek az orosz erők a közép-ukrajnai Kremencsuk infrastruktúrájára, ami kiterjedt áram- és vízkimaradásokat okozott – közölte vasárnap Vitalij Maleckij polgármester. Az orosz légvédelem vasárnap 77 ukrán drón megsemmisítéséről számolt be. Szombaton az ukrán elnök Donald Trump különmegbízottjával tárgyalt telefonon. Szintén tegnapi hír, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×