Infostart.hu
eur:
363.84
usd:
325.13
bux:
146093.45
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: egypt-museum.com/

103 év után találtak egyiptomi királysírt, meglepetéseket is tartogatott

Több mint egy évszázad után új királysírt találtak Egyiptomban. Brit és helyi kutatók II. Thotmesz fáraó temetkezési helyére bukkantak a Királyok Völgyének közelében.

II. Thotmesz az egyiptomi Újbirodalom egyik első fáraója volt. A 18. dinasztia tagja, amely Krisztus előtt nagyjából 1550-től 1292-ig uralkodott több mint 200 éven át. Ez idő alatt Egyiptom az ókori világ egyik leggazdagabb és legerősebb birodalmává nőtte ki magát.

I. Thotmesz fia nem elsőszülött volt, mégis trónra került, mert az idősebb testvérei meghaltak - ismertette az InfoRádióban az ELTE Egyiptológiai Tanszékének docense. Bács Tamás felhívta a figyelmet, hogy a források II. Thotmesz kapcsán nem egyértelműek: van aki szerint tizenhárom éven át uralkodott, de a tudományos állás jóval kevesebbről, alig három évről beszél. Felesége Hatsepszut, akiből később királynő lesz és aki szinte fáraónőként uralkodik. Fia pedig III. Thotmesz, aki az egyik legnagyobb hódítója és híres, nagy fáraója az újbirodalmi Egyiptomnak, aki az Eufrátesztől a Nílus negyedik zuhatagáig terjeszti ki az egyiptomi birodalmat – sorolta.

Az egyiptológus szólt arról is, hogy II. Thotmesz most megtalált sírkamráját elárasztották az esőzések, ezért a fáraó múmiáját már az ókorban elvitték egy rejtekhelyre, ahol a 19. század végén fedezték fel, a 2000-es években pedig megvizsgálták CT-vel és MRI-vel. Kiderült, hogy sokat betegeskedett, ami miatt – bár vannak ilyen beszámolók – nagy hadjáratokat nem vezethetett, mert egészségi állapota erre valószínűleg nem tette alkalmassá. A szakértő úgy tudja, hogy szívnagyobbodásban szenvedett és olyan egyéb betegségekkel küzdött, amelyek lábdeformitásra, neurovaszkuláris rendellenességekre utalnak.

A sírkamra megtalálása jelentős eredmény a kutató szerint. Az egyiptomi régészeti hatóság az utóbbi évek egyik legfontosabb feltárásaként kezeli a sír felkutatását. Bács Tamás rámutatott: "a csillagosra festett mennyezet, vagy az oldalfalakon található vallásos szöveg töredékei arra utalnak, hogy a sír csak egy uralkodóé lehetett, mert ezt a díszítést csak ők kapták ebben a korban. Ezeken kívül előkerültek olyan alabástrom edénytöredékek, amelyeken szerepel II. Thotmesz és a felesége neve is."

Vannak még olyan fáraók, akiknek még soha senki nem találta meg a sírját. Erre utal az, hogy ezeknek az uralkodóknak a temetkezési helyéről nem kerültek be tárgyak a gyűjteményekbe az elmúlt évszázadok alatt – mondta az ELTE Egyiptológiai Tanszékének docense.

A teljes, részletekbe menő beszélgetést cikkünk alatt meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
„Ne a gondolkodást szervezzük ki az AI-nak, hanem a vitát” − Az ember szerepének munkahelyi újraértelmezése a Portfolio HR-csúcsának programjában

„Ne a gondolkodást szervezzük ki az AI-nak, hanem a vitát” − Az ember szerepének munkahelyi újraértelmezése a Portfolio HR-csúcsának programjában

Az AI nem tesz haszontalanná bennünket, de az sem mindegy, mire használjuk, mondja Kovács Eszter, aki külföldi egyetemekkel együttműködve a kognitív képességeket kutatja. Szerinte a pályakezdői állások nem egyszerűen eltűnnek, hanem egyre több olyan elvárás jelenik meg bennük, amely korábban a vezetői szintre volt jellemző. Ezért felértékelődnek azok a készségek, amelyeket a gép nehezen pótol, például a felelős döntéshozás, az analitikus gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. A kutató azt tanácsolja, hogy a rutinfeladatokat bízzuk az AI-ra, a gondolkodást viszont ne, mert amit kiszervezünk, abban könnyen visszafejlődhetünk. Úgy véli, hogy a mindfulness, a meditáció és a viselkedéstudomány ebben fontos ellensúlyt jelenthet. A témáról részletesen is szó lesz a november 17-i Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencián, ahol Eszter ugyancsak az előadók között szerepel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×