eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 22. szombat Beáta, Izolda
cute girl measuring her belly with measurement tape at home
Nyitókép: kwanchaichaiudom / Getty

Az elhízás halálos betegség, és Magyarország "világverő"

Az elhízás tulajdonképpen halálos betegség – vallja Hosszúfalusi Nóra belgyógyász, diabetológus. Világszerte több mint egymilliárd ember küzd a plusz kilókkal, Magyarországon viszont a felnőtt lakosság 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Szemléletbeli baj van, mivel a 4 és 10 év közötti gyerekek negyede is több kiló, mint kéne. Az elhízás önmagában is népegészségügyi kockázatnak számít, de akár 200-féle szövődmény kialakulásában is szerepet játszik.

Ha valamit betegségnek nevezünk el, akkor egyrészt ráirányítjuk a figyelmet, hogy ezzel foglalkozni kell – vélekedett az InfoRádióban Hosszúfalusi Nóra belgyógyász, diabetológus, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.

"Ha megnézzük, hogy az elhízás milyen következményekkel jár, akkor igenis betegségként kell rá tekinteni, ugyanis az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség együttes előfordulása mindenki számára ismert, évtizedes tapasztalat, de újabban azt látjuk, hogy az elhízás a szív- és érrendszeri betegségeknek, a krónikus vesebetegségnek, a zsír- és májbetegségnek, a szellemi hanyatlásnak, az ízületi betegségeknek, az éjszakai nyugalom alatti oxigénhiányos szervezetnek, és a legújabb vizsgálatok alapján a rosszindulatú betegségeknek is kiindulási alapja lehet" – sorolta a szakember.

Tehát ebből a szempontból "az elhízás halálos betegség", ugyanis

megrövidíti az életet 2-6 évvel, és az élet minősége is romlik.

Ha úgy nézünk rá, hogy egy betegség az egyén életmódjától függően vagy függetlenül alakul ki, akkor az elhízásbetegség kialakulásában döntő szerepe van az egyén életmódjának, mert az elhízás többségében a sok evés és a kevés mozgás következménye.

Hogy kiket érint, időseket vagy fiatalokat, nőket vagy férfiakat, azzal kapcsolatban rossz hírei vannak. "Magyarország rosszul áll ezen a területen. A túlsúlyos, az egészséges testsúlytól eltérő kategória ma

Magyarországon 60 százalékot jelenti a népességben,

ami óriási szám, ezzel második helyen vagyunk az Európai Unióban. Világszerte – ugyan nem friss adat, 2015-ös – Magyarország a negyedik helyen állt a világban, és csak olyan országok előztek meg minket, mint az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland, ahol a lakosság egy jelentős része nem az úgynevezett kaukázusi népesség. A kaukázusi népesség elhízásra való hajlama ugyanis kisebb, mint mondjuk a mexikói hispán lakosságnak" – mondta Hosszúfalusi Nóra. Vagyis egy olyan rasszhoz tartozunk, amelynek az elhízásra kisebb a hajlama, és mégis negyedik helyen állunk ezen a listán, nemtől függetlenül, bár a 2019-es adatokban a férfiak álltak rosszabbul, és már 35 éves életkor fölött megnő az elhízással élő emberek aránya Magyarországon.

A harmadik óriási probléma szerinte, hogy a magyar gyerekek 4 és 10 év között 22 százalékban elhízottak, és ez előrevetíti a jövő problémáját.

"A problémával csak szemléletváltással lehet felvenni a harcot" – hangsúlyozta még az InfoRádióban Hosszúfalusi Nóra belgyógyász-diabetológus.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Itt a tavaszi allergiaszezon – figyeljen az is, aki most nem allergiás

Itt a tavaszi allergiaszezon – figyeljen az is, aki most nem allergiás

A tavaszi allergiák és a tünetek a teljes magyar lakosság csaknem tíz százalékát érintik, néhány éven belül pedig akár 20-25 százalék is lehet ez az arány – mondta az InfoRádióban Nékám Kristóf. Az allergológus szerint érdemes akkor is elmenni az orvoshoz, ha valaki nem tudja biztosan, mire allergiás, mert teszttel egyszerűen és gyorsan ki lehet mutatni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Mi lett Európa hidrogénálmaival? Óriási összegekre lenne szükség a kereslet és a kínálat összekötésére

Mi lett Európa hidrogénálmaival? Óriási összegekre lenne szükség a kereslet és a kínálat összekötésére

Az európai zöld átállás visszatérő eleme a hidrogén, mint energiahordozó kérdése, melynek esetén sehogy sem akar összeérni a kereslet és a kínálat. Az ENSZ tavaly novemberi klímacsúcsán (COP 29) elfogadták a Hidrogén Deklarációt jelezve az energiahordozó politikai támogatását. Az európaiak számára és gyakorlati szempontból viszont fontosabbak az EU-s szakpolitikák, mint például a Hidrogén Bank újabb aukciói és a február végén bemutatásra került Tiszta Ipari Megállapodás. Ezek a politikai támogatás mellett jelentős pénzösszeget csatornáznak a szektor fejlesztésébe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×