Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Nyitókép: Pixabay

Brutális pénzeket pumpál MI-fejlesztésbe az unió

Az Európai Bizottság elindította az InvestAI nevű kezdeményezést, amelynek keretében 200 milliárd eurót fordítanak a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésére.

A kezdeményezést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be a párizsi Mesterséges Intelligencia Akciócsúcson, ahol több mint 100 ország képviselői vettek részt, köztük államfők, nemzetközi szervezetek és technológiai vállalatok vezetői, kutatók és a civil társadalom képviselői.

Ursula von der Leyen a konferencián elmondta, hogy az EU 50 milliárd euró közpénzt irányoz elő a szövetségben részt vevő nagy cégcsoportok által felajánlott 150 milliárd eurón felül. "Ez lesz a világ legjelentősebb partnersége a köz- és magánszféra között a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésére" - mondta, utalva

az EU AI Champions Initiative névre keresztelt szövetségre, amely több mint hatvan vállalatot tömörít.

A Bizottság által Brüsszelben kiadott közlemény szerint a kezdeményezés része egy 20 milliárd eurós uniós alap az MI-gigagyárak létrehozására. Ezek a nagy volumenű MI-infrastruktúrák lehetővé teszik a mesterséges intelligencia modellek nyílt és együttműködésen alapuló fejlesztését, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa vezető erővé váljon ezen a területen.

Az EU InvestAI alapja négy MI-gigagyár létrehozását fogja finanszírozni az EU területén. Ezek a gigagyárak a legösszetettebb és legnagyobb MI-modellek betanítására specializálódnak, amelyek az orvostudomány vagy más tudomány területén hozhatnak áttöréseket. Az új generációs MI-modellek hatalmas számítási kapacitást igényelnek, ezért a gigagyárak körülbelül 100 ezer legújabb generációs MI-chippel fognak rendelkezni, ami négyszer több, mint a jelenleg épülő MI-gyárak kapacitása - tették hozzá a közleményben.

Az EU célja, hogy minden vállalat - nem csak a legnagyobb szereplők - hozzáférjen a nagy teljesítményű számítási kapacitáshoz. "Azt szeretnénk, hogy az MI-fejlesztők az innovációs erejük alapján versenyezzenek, ne csupán a chipekhez való hozzáférésük vagy pénzügyi erejük által" - mondta von der Leyen a közlemény szerint. Kiemelte, hogy Európában a hangsúlynak az iparág-specifikus MI-alkalmazások fejlesztésén kell lennie.

"A mesterséges intelligencia segíthet növelni versenyképességünket, megvédeni biztonságunkat és javítani a közegészségügyet"

- fogalmaztak a közleményben. Emlékeztettek a tavaly augusztusban hatályba lépett uniós törvényre, amely 2026-tól egységes szabályokat hoz létre a mesterséges intelligencia alkalmazására. Az elnök emellett megerősítette, hogy csökkenteni fogja az MI-vállalatok előtt álló bürokratikus akadályokat.

"Túl gyakran hallom, hogy Európa le van maradva a versenyben, miközben az Egyesült Államok és Kína már előnyben van. Én nem értek egyet. Mert a mesterséges intelligencia versenye még messze nem ért véget" - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. "Igazság szerint még csak a kezdeténél tartunk. A határok folyamatosan mozognak. És a globális vezetőszerep megszerzése még nyitott" - tette hozzá.

Az EU AI Champions Initiative szövetség, amely a nagy ipari (Airbus, L'Oréal, Mercedes, Siemens, stb.) és technológiai (Spotify, Mistral AI, stb.) csoportokat tömöríti, a kezdeményezők szerint szerint segítene "felszabadítani Európa teljes potenciálját" az MI terén, különösen az új technológia szabályozási keretének egyszerűsítésével

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×