Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
310.84
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Amerikai szőlőkabócák miatt kihelyezett rovarfogó papír egy szőlőtőkén Badacsonytördemicnél 2016. november 16-án. A teljes Badacsony-hegy zárlatát rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége miatt. A kór terjedése nagymértékben csökkenthető fő okozója, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel.
Nyitókép: MTI/Varga György

Végzetes pusztítást okozó kártevő fenyeget a Balaton környékén

Már nincs olyan ültetvény Somogyban, ahol ne fordult volna elő az invazív amerikai szőlőkabóca. A rovar roppant kártékony, az általa terjesztett aranyszínű sárgaság elpusztítja a szőlőt és nincs ellene orvosság.

Az amerikai szőlőkabóca jelenléte hazánkban már nem újdonság. Mostanra az általa terjesztett fitoplazma nevű betegség, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát okozza a Balatonboglári borvidék minden ültetvényén felbukkant már. Egyes pesszimista vélemények szerint, akár végzetes pusztítást is okozhat a kártevő és az általa terjesztett betegség. Minderről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatta a sonline.hu-t.

Az amerikai szőlőkabócát Magyarországon első ízben Somogy vármegye déli részén, Csurgón találták meg 2006-ban. Azóta a vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei folyamatosan végzik a rovar csapdázását. A rovar a vármegye számos szőlőültetvényében megtalálható. Hazánkban a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget először 2013-ban észlelték. A Balatonboglári borvidéken a betegség kórokozóját már kimutatták szőlő növényből. Ennek ellenére fontos leszögezni, hogy a termelők saját érdeke is ültetvényeik rendszeres ellenőrzése, valamint a megfelelő növényvédő szerek helyes alkalmazása. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre állami támogatás is igénybe vehető – írta sajtóválaszában a Nébih.

A hivatal arra is kitért: az amerikai szőlőkabóca számára még a téli hideg sem ellenség, ugyanis tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége és augusztus közepe közötti időszakra esik. A kórokozóval fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége körülbelül 4-5 hét múlva alakul ki. Bármilyen fejlődési stádiumban vannak, egész életük során fertőzőképesek maradnak.

A védekezésre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4), ami általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. Tél végi lemosó permetezéssel – úgy mint napraforgó olaj, lecitin – a fás részeken telelő kabócatojások gyéríthetők. A szaporítóanyag-előállítóknál pedig függetlenül a kabóca előfordulásától kötelező a vektor elleni védekezés is. A Nébih felhívta a figyelmet, hogy a lárvák és az imágók elleni védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. acetamiprid, lambda-cihalotrin, deltametrin, spinozad, tau-fluvalinát hatóanyagú permetező szerek) – számolt be a vármegyei hírlap.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×