eur:
401.68
usd:
382.23
bux:
87748.2
2025. február 14. péntek Bálint, Valentin
Illustration of virus cells or bacteria molecule under microscope. Abstract 3d illustration corona virus cells.Pathogen respiratory influenza.
Nyitókép: Olena Teslenko/Getty Images

Új világjárványra készülnek: azonnali fellépés, vakcina száz nap alatt

Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A részletekről Röst Gergely matematikus, a konzorcium vezetője számolt be az InfoRádióban.

Az együttműködés lényege, hogy egy esetleges világjárvány esetén minél gyorsabban tudjunk megfelelő választ adni, a döntéshozókat támogatni. Az egész projekt újdonsága a gyorsítás, hogy ezt minél gyorsabban tudjuk megtenni" – mondta Röst Gergely. A Szegedi Tudományegyetem alkalmazott matematika tanszékének vezetője példaként az említette, hogy már van egy kezdeményezés, az úgynevezett 100 napos vakcina misszió, aminek az a célja, hogy egy ilyen vészhelyzetben száz nap múlva álljon rendelkezésre bevethető vakcina. Emlékeztetett, hogy a Covid-világjárványt megelőző időszakban 1800 nap volt a leggyorsabb vakcinafejlesztés, ezt sikerült felgyorsítani a pandémia elején 330 napra. Most az új célkitűzés, hogy ezt sikerüljön 100 napra felgyorsítani.

"Ehhez a stratégiákat megalapozó elemzéseket is fel kell gyorsítani, ezek mind számításokra, modellezésekre épülnek. A projektünknek az a célja, hogy ezt a fázisát is jelentősen felgyorsítsuk a kutatásoknak, és a tudományos eredmények alapján a megfelelő stratégiák, intézkedési tervek minél gyorsabban rendelkezésre álljanak. Mire megérkezik a vakcina, addigra már legyen egy kész tervünk, stratégiánk arra, hogy ezt hogyan szeretnénk felhasználni a lehető leghatékonyabban" – mondta a matematikus.

Mint elmagyarázta, a fellépésnek három fázisa van. Először meg kell becsülni az új betegség fontos paramétereit, hogy mennyi a reprodukciós száma, a lappangási ideje, a tünetmentesek aránya, ezt egy erre specializált kutatócsoport szokta elvégezni. Utána jönnek a modellezők, a matematikusok, akik az adatok alapján készítenek előrejelzéseket, különböző szcenáriókat. A harmadik fázisban jönnek az epidemiológusok, akik a modellezési eredmények alapján protokollokat dolgoznak ki, ajánlásokat fogalmaznak meg. Ennek az együttműködésnek a felgyorsítását célozza az új projekt, amelyben az első fázist a Kiotói Egyetem végzi, amely a járványparaméterek korai becslésében a világ vezető központja. A második fázisban jut szerephez a Szegedi Tudományegyetem, míg a Yale a harmadik fázisért lesz felelős, mint a világ egyik vezető kutatócsoportja.

"A lényeg az, hogy ezeket egy folyamattá integráljuk, és amikor még csak részeredmények vannak, már azzal elkezdünk dolgozni. Ha pedig újabb információk érkeznek a járványról, akkor a mi modelljeink is frissülnek" – mondta Röst Gergely.

A felvetésre, hogy lehet-e már tudni, vagy akár csak sejteni, hogy mi lehet a következő világjárvány, a matematikus azt mondta, csak prioritási listák vannak, de Disease X-nek, azaz X-betegségnek nevezik, azt amire készülnek.

"Itt az X ugyanazt jelenti, mint a matematikában: az ismeretlent.

Még nem tudjuk, milyen lesz a következő járvány, lehet olyan is, amit még el se tudunk képzelni. Nem biztos, hogy felső légúti vírus okozza a következő világjárványt, és az egyik lényege az újabb kutatásoknak az, hogy erre az ismeretlenre is próbálunk felkészülni" – mondta a tanszékvezető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megdöbbentő megállapodás, fehér lap, változó Európa – ez jöhet az ukrajnai békekötés után Washington szerint

Az amerikai alelnök vázolta, milyen folyamatok zajlanak Ukrajna ügyében – sokan meg fognak döbbenni. Arról is beszélt, hogy szerinte az orosz beavatkozást a nyugati demokráciába az Egyesült Államokban és Európában is jelentősen eltúlozták, és Európának el kell fogadnia a jelenlegi politikai berendezkedés elleni mozgalmak felemelkedését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.14. péntek, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
13 embert vettek őrizetbe 35 ezer tonna veszélyes hulladék illegális elhelyezése miatt

13 embert vettek őrizetbe 35 ezer tonna veszélyes hulladék illegális elhelyezése miatt

Tizenhárom embert vettek őrizetbe a hatóságok 35 ezer tonna veszélyes hulladék illegális elhelyezése miatt csütörtökön, a bűnözők legalább 4 millió euró haszonra tettek szert azzal, hogy Olaszországból, Szlovéniából és Németországból származó orvosi és veszélyes hulladékot helyeztek el Horvátországban - közölte pénteken az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×