Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője 3 évig dolgozott az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platformon Biodiversity and Ecosystem Services) jelentésén, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai - írja beszámolójában a HUN-REN.

A biodiverzitással és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform szakmai jelentésében azt is kiemelik, hogy a különböző válságok kölcsönösen erősítik egymást, így azokat külön-külön kezelve hatástalanok vagy kontraproduktívak lehetnek.

A Nexus-jelentés arra a megállapításra jut, hogy a globálistól a lokálisig minden szinten és minden régióban csökken a biológiai sokszínűség.

Ez nagyrészt az emberi tevékenység eredménye, súlyos és közvetlen hatással van az élelmezésbiztonságra és a táplálkozásra, a víz minőségére, annak elérhetőségére, az egészségre és a jóllétre, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességre, valamint a természeti javakra.

A Nexus-jelentés One Health (az élőlények, ökoszisztémák összefüggő egészsége) és betegségek ökológiájával kapcsolatos területén Földvári Gábor, a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézetének kutatója is dolgozott, más szakterületekről két további magyar szakértő, Benedek Zsófia (HUN-REN KRTK) és Tormáné Dr. Kovács Eszter (MATE) is részt vett a komplex kutatói munkában. Földvári Gábor, aki kutatása során a kullancsok és kórokozók könnyebb terjedését vizsgálta a klímaváltozás és az urbanizáció hatására, elmondta:

"Számos fertőző és nem fertőző betegség következményei súlyosbodnak a biológiai sokféleség csökkenésével, az egészségtelen táplálkozással, a tiszta víz hiányával, a szennyezéssel és az éghajlatváltozással."

A Nexus-jelentésben 52 különálló tanulmány készült. Az előttünk álló, 2050-ig és 2100-ig terjedő időszakokkal 186 forgatókönyv foglalkozik - írja a HUN-REN. Bár Földvári Gábor, a HUN-REN ÖK ETI Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoportjának vezetője a múltbeli és jelenlegi trendeket vizsgáló fejezet egyik vezető szerzője volt, a jövőbeli forgatókönyvekről annyit elmondott, a biodiverzitás, a víz, az egészség és a klímaváltozás fő mérőszámainak az utóbbi évtizedekben folyamatosan romló tendenciáit komoly erőfeszítésekkel van csak esély megállítanunk.

"Ebből a szempontból sajnos egészen negatívak a kilátások, és ha semmin sem változtatunk a klímával, a vízzel vagy az egészségügyi megelőzéseinkkel kapcsolatban, akkor az a válság exponenciális fokozódásához vezet"

- mondta a kutató, hozzátéve, hogy ezeknél a fenntarthatósági kérdéseknél nem az a lényeg, hogy megszűnne az emberi faj, hanem például a technológiai civilizáció kerülhet komoly veszélybe. A válságok összefonódásával több nagy járvány ütheti fel a fejét, és az extrém időjárási jelenségek hatása is nagyobb lesz. De a háborúk is megszaporodhatnak, ami sok olyan civilizációs vívmány eltűnésével járhat, amit ma is használunk.

Mint írják, a rengeteg területtel, komplexen foglalkozó jelentés legfőbb célja az volt, hogy rámutasson, hiba részleteiben vizsgálni a kríziseket és problémaköröket, mert azok nagyon komplikált módon, de egyértelműen összefüggenek. Ha az egyik válság hatását figyelmen kívül hagyjuk egy másik vizsgálatakor, nem fogjuk tudni kezelni ezeket a problémákat. Ezért integráltabb, méltányosabb és összehangoltabb megközelítésekre van szükség. A HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézetének kutatója szerint a Nexus-jelentéssel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy az embereket ráébresszék arra, valóban nagyon nagy a gond.

A kutató szerint sokan egyszerűen nem hiszik el, mennyire gyorsan robog az a gyorsvonat, amelyen ülünk, ami ráadásul nem egy pályaudvar felé tart, hanem valami egészen másfelé.

A kutatási hálózat kigyűjtötte az IPBES által kiadott jelentés legérdekesebb számításait:

• 5,3 billió dollár a magánszektor éves pénzügyi forgalma, amely közvetlenül károsítja a biológiai sokféleséget.
• 1,7 billió dollár azon éves állami támogatások összege, amelyek a biológiai sokféleség károsodását ösztönzik, torzítják a kereskedelmet és növelik a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást.
• Édesvízigényünk csaknem 80 százalékát élelmiszertermelésre fordítjuk.
• A zátonyépítő korallfajok csaknem harmadát veszélyezteti kihalás, miközben a korallzátonyok 100 km-es körzetében csaknem 1 milliárd ember él.
• A világ népességének 42 százaléka (2021-es adat) nem engedheti meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon.
• Ázsiában és Afrikában mintegy 800 millió ember nem jut elegendő mennyiségű élelmiszerhez.
• A legkevésbé fejlett országokban 10-szer magasabb a gyermekhalandósági ráta, mint a magas jövedelmű országokban.
• 2019-ben 9 millió volt a korai halálozások száma (az összes halálozási ok 16 százaléka), amelyeket a becslések szerint a megnövekedett levegő- és vízszennyezés okozott.
• 2022-ben 60 ezren haltak meg Európában az éghajlatváltozás miatti magas hőmérsékletek miatt.
• Az elmúlt 50 évben 12 ezer szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófa történt világszerte, amelyekben 2 millió ember halt meg, és amelyek 4,3 billió dollárnyi kárt okoztak.
• Az ismert emberi fertőző betegségek 58 százalékának nő a rizikója a klímaváltozás hatására.