Azt írták: fontos, hogy az ünnepen maradjon időnk belegondolni abba is, amiről a karácsony valóban szól: Jézus születéséről.

"Jó helyen keressük-e a Megváltó dicsőségét, figyelünk-e az angyalok szavára, mint egykor a pásztorok, és elindulunk-e keresni őt? Meghalljuk-e Jézus tanítását, amelyben megmutatja nekünk az elcsöndesedésben rejlő erőt és megértjük-e, hogy zajos világunkban a csöndes jelenlét sokszor többet mond a szavaknál?" - fogalmaztak.

Kitértek arra: I. Gyula pápa 350-ben nyilvánította Jézus születésének napjává december 25-ét. Az ünnep szimbolikus magyarázata szerint a karácsony Jézusnak, a világ világosságának születésnapja.

A karácsonyhoz különböző szokások kapcsolódnak. A betlehemezés Jézus születésének dramatikus megjelenítése, főbb jelenetei a szálláskeresés, illetve a pásztorjáték.

Az első jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 800 évvel ezelőtt, 1223-ban, egy grecciói templomban. A betlehemi jászol segít megérteni a karácsony titkát, az isteni fiú alázatáról és irgalmas jóságáról beszél, aki "noha gazdag volt, szegénnyé lett" értünk. Szegénysége gazdaggá teszi azt, aki befogadja. A karácsony örömet és békét hoz mindazoknak, akik a betlehemi pásztorokhoz hasonlóan meghallgatják az angyal szavát: "Ez lesz a jel: találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket" (Lk 2,12).

A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Először a XVI. században német evangélikusok állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a született világosság, díszei pedig az örök dicsőség jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, amely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag.

Karácsony a család bensőséges ünnepe, a családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma - olvasható a közleményben.