Infostart.hu
eur:
384.24
usd:
330.52
bux:
107884.53
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Unsplash

Kiderült, mikor öregedhet leggyorsabb ütemben az agyunk

A kutatók azonosítottak 13 olyan fehérjét, amik összefüggésbe hozhatók az agy öregedésével, és amik a jövőben az öregedésgátló kezelések célpontjaivá válhatnak.

A tudósok közel 11 ezer 45 és 82 év közötti ember agyi mágneses magrezonancia-képalkotás (MRI) felvételeit elemezték - írja a Live Science cikke nyomán a 24.hu. A felvételek alapján felmérték az egyes résztvevők agya közti "korkülönbséget", azaz, hogy mennyiben tér el az agy életkora a kronológiai kortól. A mesterséges intelligenciával is megtámogatott vizsgálatot követően körülbelül 3000 fehérje koncentrációját sikerült felmérni a közel 5000 résztvevő vérében.

13 olyan fehérjét sikerült azonosítaniuk, melyek koncentrációja szoros összefüggésben van az agy biológiai életkorával.

Ahogy ez az életkor emelkedett, az öregedésben szerepet játszó tényezőkhöz kapcsolódó fehérjék mennyisége megnövekedett a vérben, miközben az agy működését fenntartó fehérjék szintje, beleértve a sejtregenerációban résztvevőket is, csökkent. A bemért fehérjék közül a brevican mutatta az egyik legerősebb kapcsolatot az agyi életkorral.

Ez utóbbi fehérjéről korábban is tudták, hogy segíti a neuronokat az egymással való kommunikációban, így ez az eredmény alátámasztja a korábbi kutatásokat, miszerint a fehérje mérhető markerként működhet a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.

A kutatók úgy vélik, hogy a 13 fehérje koncentrációja a következő kronológiai életkorokban éri el a maximumot a vérben: 57, 70 és 78 évesen.

Mint írják, a Nature Aging folyóiratban publikált kutatás szerzői úgy vélik, ez tükrözheti az agy öregedésének "hullámait", amit a jövőben referenciaként lehet használni az öregedés elleni küzdelemben.

Más szakértők ellenben kételkednek a hullámokban történő öregedésben. A John Hopkins School of Medicine idegtudományi professzora, Mark Mattson szerint az eredmény nagyjából mindennek ellentmond, amit az agy öregedésével kapcsolatban gondoltunk.

A kutatócsapat elismerte, hogy tanulmányuknak vannak korlátai, például csak európai származású személyek adataiból dolgoztak, a brit Biobank adatbázisából. Éppen ezért további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy megfigyeljék, hogyan viselkednek ezek a fehérjék más rasszok esetében.

Címlapról ajánljuk
Szakíró Lando Norris világbajnoki címéről: nem mindig a papíron legjobb nyer

Szakíró Lando Norris világbajnoki címéről: nem mindig a papíron legjobb nyer

Pályafutása első Formula-1-es világbajnoki címét nyerte Lando Norris, a McLaren brit versenyzője azzal, hogy a szezonzáró Abu-Dzabi Nagydíjon harmadikként ért célba vasárnap, így 2 pontos előnnyel végzett az összetett élén a futamgyőztes négyszeres világbajnok Max Verstappen (Red Bull) előtt. Vámosi Péter (Motorsportol.hu) szerint A Norris-siker kicsit olyan, mint 1996-ban Damon Hillé.

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×