Infostart.hu
eur:
363.98
usd:
315.43
bux:
154181.95
2026. szeptember 16. szerda Edit
Nyitókép: Pexels

Hatalmas kísérlet zajlik, ami hátborzongató eredményt hozhat

Aggasztó jelenségekkel szembesültek magyar kutatók, akik a kisgyerekek digitális eszközhasználatát vizsgálták a koronavírus-pandémia időszakában, a járványügyi intézkedések alatt és után. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képességek csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve, ami kihathat a jövő társadalmának egészére – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia sajtóközleményében, amiben azt is hangsúlyozzák: a politikai döntéshozók és maguk a szülők sincsenek tisztában a helyzet komolyságával, a szakértők pedig versenyt futnak az idővel.

A Magyar Tudományos Akadémia 2021 júniusában hirdette meg a poszt-Covid-jelenségek kutatására irányuló pályázatát, aminek célja olyan (alap)kutatások támogatása volt, melyek a koronavírus okozta poszt-Covid-jelenségek miatt fellépő egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat. Az ELTE kutatói a pályázat keretében az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálják, és azt, hogyan változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében.

A kutatók szerint, miközben elég sokat lehet tudni a járvány iskolásokra és felnőttekre gyakorolt hatásairól, addig a legérzékenyebb fejlődési szakaszban lévő óvodáskorúakra tett hatások viszonylag rejtve maradtak. Egyebek mellett azt vizsgálták, milyen volt a gyerekek szabadidős okostelefon- és tablethasználata a veszélyhelyzet kihirdetését követően (amikor korlátozások voltak), illetve egy olyan szakaszban, amikor nem voltak szigorú korlátozások érvényben, és igyekeztek megragadni, milyen változások történtek a köznevelést is érintő karanténintézkedések miatt.

Az ELTE kutatói egyértelműen azt találták, hogy az óvodások a korlátozások alatt többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont: elsősorban mesefilmeket és videókat fogyasztottak.

„A célunk, hogy nézzünk szembe azzal, mi történik velünk. Nekünk kutatóként ez az egyik legfontosabb feladatunk: hogy a valóságot feltárva lehetővé tegyük minden érintett számára a társadalmi szerepének megfelelő következtetések levonását szülőként, oktatási szakemberként, pedagógusként vagy gyermekpszichológusként. Ehhez pedig megbízható adatok kellenek, úgyhogy ezen dolgozunk nagyon keményen” – nyilatkozta Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa, aki szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás, sokszor már bölcsődéskorban kütyüznek a gyerekek.

„Az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzó véleménye az, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások vagy akár a 3 évvel ezelőtti óvodások” – mondta Pogány Ákos, aki szerint az okoseszközök által kínált vizuális inger áll a jelenség hátterében. Rengeteg kisgyerek szinte már azelőtt elkezd kütyüzni, hogy elsajátítaná a nyelvet. Ez pedig azért nagy baj, mert a kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve.

A kütyüzés ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál.

„Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet. A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túl nagy mértékű eszközhasználat következményeire. Gyakorlatilag olyan viselkedést, tüneteket látnak ezeken a gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni” – magyarázta a kutató az MTA-nak adott interjúban.

Mindez azért nagy probléma, mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros. „Egy hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben – figyelmeztetett Pogány Ákos, aki szerint elég ijesztő képet fest elénk a digitális fejlődésnek ez az oldala. – El tudunk képzelni egy olyan társadalmat, amelyben ilyen, valódi kommunikációra képtelen gyerekek éldegélnek egymás mellett elszigetelten? Szerintem az óvatosság senkinek sem árthat, és mi, kutatók mindent megteszünk azért, hogy felzárkózzunk a jelenség következményeinek megértésével.”

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Címlapról ajánljuk
Perger András: többszörösére nőtt a hűtési és fűtési áramfogyasztásunk tíz év alatt

Perger András: többszörösére nőtt a hűtési és fűtési áramfogyasztásunk tíz év alatt

A háztartások elkezdtek átállni az elektromos fűtésre és hűtésre, de lassú a trend, még messze vagyunk a földgáz kiváltásától. Tíz év alatt több mint a négyszeresére nőtt a háztartások hűtési és több mint az ötszörösére a fűtési célú villamosenergia felhasználása, miközben a teljes energiafogyasztásuk 16 százalékkal csökkent – olvasható a Másfélfokon megjelent tanulmányban, amelynek egyik szerzőjét, Perger Andrást, az Energiaklub programvezetőjét kérdezte az InfoRádió.

Elemző: Ursula von der Leyen az önigazolás részeként „ünnepelte” a magyar választási eredményeket évértékelő beszédében

Az Európai Unió egyszerre akar biztonságosabb, versenyképesebb és ellenállóbb lenni – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének mesteroktatója így írta le az InfoRádióban Ursula von der Leyen évértékelő beszédét. Zalai Csaba szerint az Európai Bizottság elnöke néhány esetben meglepő bejelentéseket, illetve gesztusokat is tett.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Itt az év egyik legfontosabb kamatdöntése - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Itt az év egyik legfontosabb kamatdöntése - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Az elmúlt két nap nyomott hangulatát követően ma látszott némi fellélegzés az európai tőzsdéken, ez alól a magyar piac sem volt kivétel. Alapvetően az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság potenciális reálgazdasági hatásai és az AI-fejlesztések esetleges lassításával kapcsolatos félelmek uralják a piacokat, de ma nem érkeztek olyan hírek, amelyek tovább rontottak volna az eddig ismert összképen. Ma este elérkezett az év egyik legfontosabb piaci eseménye, kamatdöntő ülést tartott ugyanis a Federal Reserve: az amerikai jegybank 25 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, illetve jelezték, hogy további emelés is következhet. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×