Infostart.hu
eur:
359.4
usd:
309.28
bux:
131460.2
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Hajó készül kikötni a balatonfenyvesi kikötőben a vihar előtt 2020. július 21-én este.
Nyitókép: MTI/Varga György

Egyre sósabb a Balaton, de a szakértő szerint még "semmi dráma"

Egy friss kutatás szerint jelentősen emelkedett a sótartalom a Balatonban. Ennek okairól és veszélyeiről kérdeztük Vörös Lajos professor emeritust.

Egyre sósabb a Balaton vize – állapítja meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös tanulmánya. A Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, ma már azonban édes-sós átmeneti vizű. Az összes ionkoncentráció a korábbi 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 körülire nőtt.

A Balaton vízminőségét már a XIX. század végétől mérik, így a sótartalmát és a sóösszetételét is. "Nagyon jól látszik, hogy az 1970-es évek közepétől évről évre szabályosan nő a sótartalom, szinte lineáris rendje van ennek, aminek az oka eléggé összetett, nem is világos eléggé, hogy ki a fő ludas ebben a folyamatban. Következő kutatási lépcső, hogy kielemezzük az okokat" – mondta az InfoRádió megkeresésére Vörös Lajos professor emeritus.

Azt azonban kizárta, hogy kommunális vagy ipari szennyezés okozza a sótartalom változását a Balatonban, szerinte elsősorban a csapadék a felelős.

"Esik az eső, és kiold valamit az épületek anyagából, a cserépből, a térkövekből, az utak burkolatából, és ez belekerül a patakokba, folyókba, aztán a Balatonba. Északi országokban nagyon egyszerű, mert ott sózzák az utakat, és az utak sózásától lesznek a vizek sósak. Nálunk gyakorlatilag már nincs tél, ettől tehát teljesen független a sótartalom növekedése, viszont az oldott sók a beépített területekről az esővel érkeznek; korrodálódnak az épületek, építmények" – ecsetelte.

Egy példát is mondott: 1927-ben a Balaton vízgyűjtőjén a beépített területek aránya alig volt több mint egy százalék, most hat. Egy másik forrás lehet, amit még nem számoltak ki, hogy egyre több a háztartásokban a mosogatógép, ezekben sót használnak, ami szintén bejut a szennyvízbe, a szennyvíztisztítás során is benne marad, ez is bekerül előbb-utóbb a Balatonba.

Vörös Lajos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balaton élővilága körül még sincs "semmi dráma".

"Egyelőre olyan mikroorganizmusok jelentek meg vagy szorultak vissza, amit még a vizet használó ember nem vesz észre, és ez még egy darabig így is lesz. Azt tudni kell, hogy a Balaton vizét isszuk is. Az ivóvízkivételt nem veszélyezteti ez a sónövekedés, mert például a kloridionnak az egészségügyi határértéke az ivóvízben 250 mg/l, a Balatonban még csak 50.

Az élővilág meg alkalmazkodik hozzá.

Lehet, hogy pár év múlva majd egy másfajta vízibolha lesz a tóban, de ez nem érinti a balatoni turizmust" – mondta a szakember, és jelezte, azt szerinte "az unokáink sem fogják megérni", hogy a Balaton olyan sós legyen, mint egy tenger, "de térjünk vissza erre 50 év múlva".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Presser Gábor: a dalok élni akarnak

Presser Gábor dalszerző, előadóművész 2027. január 8–17. között nagyszabású „Presser-Sorozat” koncertsorozatot ad a Budapest Kongresszusi Központban. A több mint 700 dalt számláló életműből merítve 3 különböző tematikájú előadást mutat be. Ennek kapcsán a beszélt arról, hogyan lettek múzsák azok az énekesnők, akiknek dalt írt, milyen volt velük együtt dolgozni, miért szeret zongorakísérő lenni, hogyan jutottak el oda, hogy nincs tovább LGT, milyen élete lehet a daloknak, illetve hogy áll a Munkakönyvvel.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

A devizapiacokon kedden végig a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az olajárak mozgása és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások határozták meg a hangulatot. A forint reggel még stabilan kezdett, napközben azonban egyre nagyobb nyomás alá került, ahogy romlott a nemzetközi kockázati környezet és erősödött a dollár. Az euró jegyzése délután már a 363-as szintet is elérte, míg a dollár 313 forint fölé emelkedett, ami kéthetes mélypont közelébe lökte a magyar devizát. A befektetők továbbra is kiemelten figyelik az iráni–amerikai konfliktus fejleményeit, az olajpiaci mozgásokat, valamint a Fed kamatemelési várakozásait, miközben a hazai piacon az új magyar kormány gazdaságpolitikai és uniós forrásokkal kapcsolatos jelzései is befolyásolhatják a forint megítélését. A délutáni órákban a magyar deviza nagyot erősödött a közel-keleti háborúról érkező jó hírekre reagálva. A devizapiaci eseményeket szerdán is percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×