eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Nem nagyon reménykedhetünk enyhülésben, egyre durvább hőhullámok jönnek

Egyre hosszabb hőhullámokra és egyre magasabb hőmérsékleti értékekre kell készülnünk a következő évtizedekben – mondta az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik hozzátette: ha nem következik be kedvező változás a klímapolitikában, 2050-2060 után akár 45-47 fok is lehet nyaranta az Alföldön.

A Földön mért jelenlegi átlaghőmérséklet körülbelül másfél Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtt feljegyzett értékeket, és mintegy egy fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti időszak átlagánál. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény alapján az elmúlt években úgy kellett volna mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2100-ra ne haladja meg a másfél Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt az értéket azonban már 2024-ben elértük.

Kovács Erik hozzátette: az aktuális globális átlaghőmérséklet már a tizenharmadik hónapja egyfolytában rekord meleg értékeket mutat, amivel az elmúlt 120-130 év összes csúcsa megdőlt. Ez azt jelenti, hogy 2023 júliusától 2024 júniusáig minden egyes hónapban másfél fokkal vagy még többel volt magasabb a havi globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ráadásul

tavaly egyszer, idén pedig kétszer volt már példa arra, hogy globálisan átléptük az iparosodás előtti időkhöz viszonyított két Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést.

A legfrissebb szezonális modellezett előrejelzések pedig a jelenleginél is szárazabb időjárást mutatnak a 2025-ös évre a Kárpát-medencében. A kutató elmondása szerint ez egy dinamikus, cirkulációs folyamat következménye, ugyanis a térségben általában két-három nedvesebb évet nagyjából ugyanennyi száraz esztendő követ, és ennek megfelelően idén száraz év van, jövőre pedig még szárazabb idő várható hazánkban is.

A szakértő figyelmeztetett: ha hosszabb távon nem következik be kedvező változás a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid globális kibocsátását illetően, akkor az évszázad második felére nem lehet tartani a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, sőt akár 3,8-4,2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlaghőmérséklet az iparosodás előtt mért értékeket. Kovács Erik szerint Európában ez akár 4-5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést is jelenthet, egyes régiókban pedig 6-7 fokos felmelegedést sem lehet kizárni. Hozzátette: a globális átlagnak a két-két és félszerese a hőmérséklet gyorsulása, ezért a Kárpát-medencében és azon belül Magyarországon is jelentősen megemelkedhet a hőmérséklet.

„Ha maradnak a mostani klímapolitikák, vagyis Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország nem csökkenti érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátást a következő évtizedekben, akkor

a legpesszimistább forgatókönyv szerint akár 5-6 Celsius-fok körüli hőmérséklet-emelkedés is lehet”

– magyarázta Kovács Erik.

Az elmúlt napokban Magyarországon is tapasztalt hőhullám a „gyengébb vagy a közepesen erős kategóriába” sorolható. A klímakutató elmondta: a következő években, évtizedekben sokkal hosszabb, intenzívebb és jóval gyakrabban előforduló hőhullámokra lehet számítani. A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy 2050-2060 körül az Alföldön nem 38-40 fokos csúcshőmérsékleti értékeket mérhetünk majd, hanem akár 45-47 fokot is. A hazai hegyvidéki területeken pedig 40 fok körüli hőhullámok jelenhetnek meg a pesszimistább jóslatok szerint.

A szakértő szerint egyre szárazabbak és forróbbak lesznek a nyarak Magyarországon, és mivel folyamatosan emelkedik a légkörben összegyűlő energia is, azzal kell számolni, hogy egy-egy komolyabb hőhullám egyre hevesebb és erőteljesebb zivatarokkal zárul le, sőt hőzivatarok is lehetnek. Ilyen volt a nemrég Zalában és Szlovéniában megjelenő szupercella is, amely akkora energiákat tudott felhalmozni, hogy mandarin nagyságú jégdarabok hullottak az égből, ezzel több tízmilliós károkat okozva az érintett területeken.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×