Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
322.1
bux:
128094.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Blood collection tubes H5N1 test positive results,Medical health concept
Nyitókép: JUN LI/Getty Images

Virológus: meg kell akadályozni, hogy a madárinfluenza embereket kóstolgasson

Egyelőre azonban nem kell tartani egy kizárólag az emberre „szabott” mutánstól.

A madárinfluenza a természetben előforduló influenzavírusok legnagyobb csoportja, aminek számos különféle törzse van. Ezeket a H és N betű különféle számkombinációival nevezik el. A jelenlegi problémát a H5N1 altípus okozza, ami a madarak közt cirkulál – írja a 24.hu. A bélrendszerükben replikálódik, és az ürülékükkel jut a külvilágba, majd ahogy a „madárpiszok” szárad, felporzik, más madarak légzőszervébe kerül, onnan a beleikbe és így tovább. Számunkra akkor válik először ártalmassá, amikor a fertőzött vadmadár egy baromfitartó telep fölött pottyant, és a vírus bekerül az állományba. A vándorlási szezonokban, a világszintű légi jövés-menés idején ezért fokozott a kockázat.

Emberre csak akkor terjed át, ha valaki sokáig és nagyszámú kórokozónak van kitéve. Mint olvasható, értelemszerűen az adott farm dolgozói lehetnek érintettek, de ők is csak akkor, ha lazán értelmezik a higiéniás szabályokat – ez az egyik legfőbb oka, hogy emberi megbetegedések leginkább a fejletlen országokban fordultak/fordulnak elő. A WHO-nak 2003 és 2024 között 889 humán esetről van tudomása a világ 23 országából, ebből 463 volt halálos. A madárinfluenzák mortalitása tehát 52 százalék. Ennél is súlyosabb probléma viszont, hogy a vírus megállás nélkül, folyamatosan változik:

„minél többször ugrik át emberre, annál nagyobb esélyt adunk a »ránk specializálódott« változat kialakulásának,

vagyis a H5N1 emberről emberre terjedő típusának” – fogalmazott a lapnak Kemenesi Gábor virológus, aláhúzva azt is, hogy erről még szó sincs, ami történik, az egyelőre csak a tudomány számára ad okot „aggodalomra”.

A vírust hordozó madár elfogyasztása (nyersen) okozhat megbetegedést emlősben, sőt, az állatkert zárt világában egyik macska átadhatja a másiknak. A virológus szavaival: „2020 óta madárinfluenza-pandémia dúl az állatvilágban, eddig több mint 200 emlősfaj érintettségét mutatták ki. Ráadásul egy zoonózisról beszélünk, azaz világszerte fennáll az állatokról emberre történő fertőzések lehetősége.”

Minél több emlősben és minél hosszabb ideig cirkulál a vírus, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki egy kifejezetten emlősökhöz szokott, akár köreikben terjedő változat, vagyis egy jókora ugrás az emberi H5N1 felé – teszik hozzá.

A betegség emberről emberre való átadása ugyanakkor még nem történt meg,

ám a közvetlen közelünkben élő emlősöknél igen: 2024 áprilisára az Egyesült Államok nyolc államában összesen 28 szarvasmarhafarmon mutatták ki a fertőzést, és már két ember betegedett meg a marhák közvetítésével. „A H5N1 adaptációja az emlősökhöz még mindig csak a tudomány figyelmére érdemes, a közvéleményt fizikailag nem érinti” – emelte ki a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, aki szerint a kutatók feladata jelenleg az esetleges új vírustörzsek azonosítása, a terjedési lánc felderítése és annak elzárása. „Meg kell akadályozni, hogy a madárinfluenza embereket kóstolgasson.” Ezzel párhuzamosan természetesen mindent meg kell tenni a felkészülés érdekében, hogyha mégis megjelenik egy humán változat, már kész pandémiás tervvel és a lehető legrövidebb időn belül kifejlesztett vakcinával várjuk.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×