A sarkvidéki jegesmedvék nagyrészt gyűrűsfókákkal táplálkoznak, amelyekre a nyílt tengeri jégtáblákon vadásznak. A jég eltűnésével egyre több jegesmedve kényszerül több időt tölteni a parton és madártojásokat, bogyókat és füveket fogyasztani. A szárazföldön azonban az állatok gyorsan fogynak, ami növeli az elpusztulás kockázatát - írja a BBC híre alapján az ATV.

A hírügynökség felidézte, hogy a jegesmedvék száma az 1980-as évekig jelentősen csökkent, ami főként a fenntarthatatlan vadászat miatt következett be. A nagyobb jogi védelemnek köszönhetően számuk nőtt az elmúlt időszakban, most viszont a globális felmelegedés jelent hatalmas veszélyt rájuk nézve, mivel

a befagyott sarkvidéki tengerek kulcsfontosságúak a túlélésükhöz, a zsírban gazdag fókák vadászatához.

A melegebb hónapokban azonban az Északi-sarkvidék számos része egyre inkább jégmentes. Nyugat-Manitobában például ez az időszak 1979 és 2015 között három héttel nőtt. A kutatók egy tanulmány keretein belül itt három éven át követték 20 jegesmedve tevékenységét a nyári hónapokban annak érdekében, hogy megértsék, hogyan élik túl az állatok a jég eltűnését - írja a lap.

Amellett, hogy a tudósok folyamatosan vérmintákat vesznek és ellenőrzik a súlyukat, a medvékre GPS-szel felszerelt kamerás nyakörveket is helyezte, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy rögzítsék az állatok mozgását, tevékenységét, étrendjét.

Mint írják, a nyári hónapokban a jegesmedvék különböző stratégiákat alkalmaztak a túlélés érdekében, egyesek alapvetően pihentek és energiát takarítottak meg, a többség azonban megpróbált növényeken és bogyókon élni, vagy pedig úszva próbált meg élelmet találni.

Mindkét módszer kudarcot vallott, a vizsgálatban részt vevő 20 medve közül 19 veszített testtömegéből, egyes egyedek akár 11 százalékot is.

A tudósok szerint az állatok átlagosan napi egy kilogrammot veszítettek a testsúlyukból.

A kutatást vezető dr. Anthony Pagano, az alaszkai US Geological Survey munkatársa szerint egyik megközelítés sem vált be, az állatok nem képesek ilyen módon huzamosabb ideig túlélni a szárazföldön. Úgy fogalmaz: a jegesmedvék nem fehér kabátos grizzlymedvék, teljesen másra vannak berendezkedve.

A három medve közül kettő, amelyik vízre szállt, elhullott állatok tetemeit találta meg, de csak rövid ideig tudott enni, mivel túlságosan elfáradt az erőfeszítéstől. "Az egyik felnőtt nőstény talált egy döglött beluga bálnát, harapott belőle néhányat, de leginkább bójaként használta, hogy megpihenjen rajta.

Ez valóban azt sugallja számunkra, hogy ezek a medvék nem tudnak egyszerre enni és úszni"

- mondta a vezető kutató a BBC-nek.

Érdekesség viszont, hogy az egyik medve 32 kilogrammot hízott. A kutatók úgy vélik, hogy ez az egyed az ideje nagy részét pihenéssel és ereje megőrzésével töltötte, majd szerencsésen belebotlott egy állati tetembe.