Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
309.37
bux:
131020.92
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Nyitókép: Pixabay

Mérgező anyagok ömlenek az óceánokba

Az Earth Action (EA) adott közre a napokban egy felmérést arról, hogy a műanyagok előállítási, vagy fölhasználási folyamata során hozzáadott vegyianyagok milyen szintű szennyezést okozhatnak. Körülbelül egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba évente - állapította meg a svájci kutatóintézet.

A felmérés kimutatta, hogy csak a csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a tengerekbe, és az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy a gépjármű abroncsok miatt pedig akár 30 ezer tonnát meghaladó mennyiség is szivároghat a tengerekbe, óceánokba.

"Sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezeket a vegyszereket hozzáadják a műanyagokhoz, és így bekerülnek az ökoszisztémába, beleértve a testünket is. Cselekednünk kell, méghozzá most!" - hívta fel a figyelmet Maria Westerbos, a Műanyagleves Alapítvány alapítója.

Az EA szerint a műanyagadalékok többsége szabályozatlan és nem esett át klinikai teszteken, és akár számos olyan egészségügyi problémával állhatnak kapcsolatban, mint például az elhízás, a termékenységi problémák és a rákos megbetegedések.

"A műanyagok nincsenek benne a periódusos rendszerben, mint a kobalt vagy a réz. Ezek vegyszerek elegyei, melyek közül a legtöbb súlyosan mérgező.

Néhány évtized alatt a bolygó minden négyzetcentiméterét beszennyeztük műanyaggal, amelyek egyre fokozódó mennyiségben ömlenek a környezetbe" - hangoztatta Sian Sutherland, a Műanyagbolygó nevű civilszervezet társalapítója.

Az EA a termékek összetételét és a hulladékok hatékony kezelését illetően nagyobb átláthatóságot kér globális szinten.

Az EA az illetékesek számára több javaslatot is tett, a többi között arról, hogy a hulladék mennyiségének csökkentéséért könnyen újrahasznosítható vagy többször fölhasználható anyagokat alkalmazzanak, továbbá, hogy végezzenek további kutatásokat arról, hogy mikor és hogyan kerülnek a műanyagadalékok a környezetbe és az emberi szervezetbe.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×