A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el - áll a Greenpeace Magyarország közleményében.

Mint írják, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóiból fél év elteltével nem maradtak szemmel látható darabok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország kísérletben, amelyet a környezetvédő szervezetek április 21-én indítottak.

Azt vizsgálták, hogy szakszerű komposztálóban elásva mennyi idő után és milyen formában indulnak bomlásnak az élelmiszer-üzletláncok által kínált házilag komposztálható zacskók és szatyrok.

A közleményben idézik Szabó Györgyöt, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetőjét, aki elmondta: az energia- és nyersanyagpazarló eldobható kultúra nem fenntartható. "Ugyan örömteli, hogy biztatóak a kísérlet eredményei fél év elteltével, mégis muszáj hangsúlyoznunk, hogy a hulladékmegelőzés és az újrahasználat mindig környezettudatosabb döntés lesz, mint egy egyszer használatos csomagolás, zacskó használata - legyen az akár hagyományos vagy komposztálható műanyagból, akár papírból vagy egyéb anyagból" - mondta.

A közleményben kiemelik: valós probléma az is, hogy a legtöbb embernek nincs otthon komposztálója, amelybe elhelyezhetné a házi komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskókat. Emiatt a legtöbben azokat a kommunális hulladékgyűjtőbe dobják, így nem hasznosulnak komposztként. Ha pedig a hagyományos műanyag begyűjtésére alkalmas szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek a lebomló zacskók, akkor elszennyezik az újrahasznosítható műanyaghulladékot.

Mint írják, vannak olyan zacskók is a piacon, amelyek ipari komposztálást igényelnek, azonban az ilyen típusú szatyrokat jelenleg szintén csak a kommunális kukákba lehet helyezni Magyarországon.

A biohulladékok - amelybe beletartozhatnak a lebomló műanyagok is - elkülönített gyűjtése 2024-től uniós kötelezettség, így várhatóan január 1-től hazánkban is kidolgozzák az erre vonatkozó szabályozásokat. Az azonban kérdés, pontosan milyen rendszer fog életbe lépni, ugyanis a kapcsolódó jogszabálynak egyelőre csak a 2023. júniusában társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója ismert - áll a közleményben.

Noha a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között, a gyakorlatban az ilyen termékek ritkán jutnak komposztálóba - hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy ez komoly probléma, ugyanis a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanulmánya is figyelmeztet, hogy az efféle alternatív csomagolások nem oldják meg a műanyagban lévő vegyi anyagok által okozott szennyezési problémát - hangsúlyozzák.

Simon Gergelyt, a Greenpeace Magyarország vegyianyag szakértőjét is idézik, aki kiemelte: a kísérletben a zacskók több hónap alatt, egy hosszú, forró nyár után bomlottak le, a bomlástermék szemmel nem látható maradékát, például az esetleges mikroműanyag-szennyezést nem vizsgálták.

Elmondta: környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás az, ha minél inkább elterjednek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek, így a gyártóknak és a forgalmazóknak is erre kellene törekedniük.

"2022-ben felmértük az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében, és az eredmények azt mutatták, hogy még rengeteg a tennivalójuk, ha valóban zöld útra szeretnének lépni" - tette hozzá.