Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Nyitókép: HUN-REN

Támadnak a meztelencsigák – újabb invazív fajokat találtak magyar kutatók

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét.

A hazai meztelencsigák identifikációs kutatása öt éve zajlik a HUN-REN ATK NÖVI-ben, Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna részvételével. Már 2020-ban sikerült kimutatniuk a hazai faunában addig nem ismert meztelencsigafajokat – a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931) –, amelyek mára országszerte elterjedtek. Mostani eredményeikkel összesen hétre emelkedett az új vagy eddigi bizonytalan adataikban megerősített hazai meztelencsigafajok száma – közölte a HUN-REN.

A kutatásban jellemzett öt faj:

  • a foltos meztelencsiga (Limacus maculatus (Kaleniczenko, 1851)
  • a hódító meztelencsiga (Deroceras invadens Reise, Hutchinson, Schunack & Schlitt, 2011)
  • a kétsávos meztelencsiga (Ambigolimax valentianus (A. Férussac, 1821)
  • a kispöckű meztelencsiga (Ambigolimax parvipenis Hutchinson, Reise & Schlitt, 2022)
  • a tarajos meztelencsiga (Milax nigricans (Philippi, 1836)

Általános tapasztalat, hogy a behurcolt meztelencsigafajok a Mediterráneum területeiről, a Balkán egyes régióiból, valamint a Kaukázusból és a Fekete-tenger partvidékéről származnak.

A foltos meztelencsigát csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült azonosítani. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből, a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből került elő. A kispöckű meztelencsigára öt, a tarajos meztelencsigára pedig két budapesti kertészetben bukkantak rá a kutatók.

A felfedezés a hazai fauna feltárásán túl azért is meghatározó, mert a Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsigafaj közül 5–10 potenciális vagy aktuális kártevő. A most felfedezett fajok hazai kártételéről keveset tudunk, a nemzetközi szakirodalom azonban többet is – például a kétsávos meztelencsigát, a hódító meztelencsigát – súlyos kártevőként, esetenként inváziós fajként jelöl.

Jövőbeli kutatások adhatnak választ arra, hogy ezek a fajok megtelepednek-e Magyarországon, és okozhatnak-e gazdasági kárt.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×