Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Aerial view of Planet Earth with clouds, horizon and little bit of space, make feelings of being in heaven. Dramatic clouds and orange sunlight all over the planet. Cloudscape and stratosphere from above at 30000 feet.See more images like this in:
Nyitókép: AleksandarGeorgiev/Getty Images

Annyi talajvizet pumpálunk ki a Földből, hogy még tengelye is elmozdult tőle

A Föld dőlésére is hat az, hogy milyen nagy mennyiségű talajvizet használunk fel szomjoltásra és öntözésre.

A több mint egy évtizede tartó talajvízkivonás eltolta bolygónk forgástengelyét, évente körülbelül 4,3 centiméterrel kelet felé billentetve azt – írja a CNN.

Ez az eltolódás a Föld felszínén is megfigyelhető, mivel hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez – számoltak be a kutatók a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

"A Föld forgástengelye valójában sokat változik, de tanulmányunk azt mutatja, hogy az éghajlattal kapcsolatos okok közül a talajvíz újraelosztása gyakorolja a legnagyobb hatást annak elmozdulására"

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Ki-Weon Seo, a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem földtudományi oktatási tanszékének professzora.

Bár számunkra nem érzékelhető, a Föld észak-déli tengelye mentén körülbelül 1609 kilométer/óra sebességgel forog.

Az évszakok váltakozása a bolygó forgástengelyének szögéhez igazodik, az idő során vándorló tengely pedig globális szinten befolyásolhatja az éghajlatot – nyilatkozta a kutatási eredmény kapcsán közleményben Surendra Adhikari, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója.

A Föld belseje kőzetből és magmából áll, mely sűrű, forró magot vesz körül. A külső, sziklás rétegben hatalmas mennyiségű víz is található: a bolygó felszíne alatti víztartó rétegek néven ismert sziklatározók a becslések szerint több mint ezerszer annyi vizet tartalmaznak, mint a világ összes felszíni folyója és tava.

A tanulmányban vizsgált időszakban, 1993 és 2010 között az ember több mint 2150 gigatonnányi talajvizet termelt ki a Föld belsejéből, főként Észak-Amerika nyugati részén és India északnyugati részén. Ha ezt a mennyiséget az óceánba öntenénk, az körülbelül 6 milliméterrel emelné a globális tengerszintet.

2016-ban egy másik kutatócsoport megállapította, hogy a Föld forgástengelyének 2003 és 2015 közötti elmozdulása összefüggésbe hozható a gleccserek és jégtakarók tömegének, valamint a bolygó szárazföldi folyékony vízkészleteinek változásával.

Sőt: bármilyen tömegváltozás is történik a Földön, beleértve a légköri nyomást is, az hatással lehet a forgástengelyre.

A légköri nyomásváltozások okozta tengelyváltozások periodikusak, ami azt jelenti, hogy a forgási pólus vándorol, majd visszatér a korábbi helyzetébe – mondta Seo. Ő csapatával azt vizsgálta, a talajvíz milyen hatást fejt ki erre.

A Föld tengelyének elmozdulását az űrben lévő mozdulatlan kvazárok rádióteleszkópos megfigyelései révén mérik, fix referenciapontként használva őket. Az új tanulmányhoz a tudósok a felszín alatti vizek kitermelésére vonatkozó 2010-es adatokat vették alapul, és azokat számítógépes modellekbe építették be, a felszíni jégveszteségre és a tengerszint emelkedésére vonatkozó megfigyelési adatokkal, valamint a forgási pólusváltozásokra vonatkozó becslésekkel együtt.

A talajvíz újraelosztása a modellek szerint alig két évtized alatt több mint 78,7 centiméterrel billentette kelet felé a Föld forgástengelyét. A forgástengely hosszú távú változásainak legjelentősebb mozgatórugója már korábban is ismert volt: ez a köpenyáramlás, azaz olvadt kőzet mozgása a földkéreg és a külső mag közötti rétegben.

Az új modellezésből kiderül, hogy a talajvízkivonás a második legjelentősebb tényező.

A talajvíz felhasználása fontos szereppel rendelkezik az ivóvízellátásban, de ez a készlet véges: ha egyszer kinyerték, nehezen pótlódik vissza. A talajvíz kitermelése pedig pusztán kimeríti az értékes erőforrást; az új eredmények azt mutatják, hogy ez a tevékenység nem szándékolt globális következményekkel jár.

"Az emberek különböző módokon befolyásolják a földi rendszereket, és tisztában kell lenniük ezzel" – mondta Seo.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×