Három próbálkozás kellett ahhoz, hogy a modern ember benépesítse Európát: a folyamat 54 ezer éve indult és 42 ezer éve ért véget Rhone-völgyi barlangok vizsgálata alapján - írja a The Guardian.
"Az első két próba kudarcot vallott, de a harmadik, 42 ezer évvel ezelőtt sikerrel járt" - mondta Ludovic Slimak, a Toulouse-i Egyetem munkatársa, aki a franciaországi ásatásokat vezeti. "Ezt követően a modern emberek vették át a hatalmat Európában. A kontinensen kifejlődött neandervölgyiek kihaltak".
A csoport kutatása, amelyet a Plos One című folyóiratban tettek közzé, ellentmondásos, mert azt sugallja, hogy fajunk betelepülése Európába mintegy 12 ezer évig tartott. A modern embernek a kontinensre való bejutása hosszadalmas folyamat volt, amely magában foglalta a Földközi-tenger mentén való utazást, mielőtt őseink a Rhone-völgyön észak felé vették volna az irányt.
A tanulmány azért is vitatott, mert megkérdőjelezi a Közép-Franciaországban feltárt egyik legfontosabb őskori kőszerszámiparág eredetét. A châtelperroni szerszámokat arról a faluról nevezték el, melyben rájuk találtak a XIX. században. Az eszközöket, melyeknek pengéje elegáns, karcsú, szerkezet pedig kifinomult, eddig a neandervölgyieknek tartotta a tudósok többsége. Ezek a kutatók szerint az eszközök azt mutatják, hogy a neandervölgyiek fejlett szerszámkészítésre és összetett viselkedésre voltak képesek.
Slimak szerint azonban ezek a modern ember keze munkái.
"Mivel hasonlítanak a Közel-Keleten készült kőszerszámokhoz, arra következtetünk, hogy a homo sapiens sapiens hozta őket oda, amikor Európába költözött" - fogalmazott. Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum szakembere szerint ez vitákat kiváltó kijelentés.
Slimak korábbi tanulmányaiban azt is állította, hogy a modern ember, aki körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt jelent meg először Európában, íjakkal és nyilakkal lehetett felfegyverkezve. Ez a technológia - amely lehetővé teszi a vadászok számára, hogy távolról, önmaguk veszélyeztetése nélkül öljenek - létfontosságú előnyt jelenthetett a jövevényeknek a helyi neandervölgyiekkel szemben.
Kérdés ugyanakkor, hogy ha ennyi előnye volt a neandervölgyihez képest, akkor miért nem járt sikerrel a homo sapiens sapiens első és második próbálkozása?
Slimak szerint a létszám az ok: első alkalommal százan érkezhettek mindössze, ami kevésnek bizonyult.
Állítja ugyanakkor, hogy a homo sapiens sapiens és a neandervölgyi közt jó kapcsolat volt.
A harmadik hullámban aztán már elegen érkeztek.
"Elkezdtek szociális hálózatokat építeni, de nem a neandervölgyiekkel, hanem a homo sapiens sapiens egyes kis különálló csoportjaival, hogy egy hatalmas hálózatot építsenek ki egész Európában. És végül is ez indította el a neandervölgyiek hanyatlását Európában" - vélekedett a kutató.