Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
New York, 2016. szeptember 21. Manhattan középső része délutáni fényben az Empire State Building épületéről fotózva. Jobbra a háttérben, a lépcsős oldalú felhőkarcoló, a Rockefeller Center központi épülete, a 266 méter magas 30 Rockefeller Plaza, melynek a tetején kilátó üzemel, balra a Hudson folyó. MTVA/Bizományosi: Lehotka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Felhőkarcolói süllyesztik el New Yorkot

Évente átlagosan egy-két millimétert süllyed New York a felhőkarcolóinak súlya miatt - állítja egy új kutatás, amely szerint ez növeli a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint okozta árvízveszélyt.

A New Yorkot körbefogó tengervíz szintje 1950 óta mintegy 22 centimétert emelkedett, a század végére a klímaváltozás okozta szélsőséges viharokkal járó jelentős árvizek négyszer gyakoribbak lehetnek a jelenleginél.

Az Earth's Future című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a metropolisz tengerszinthez közel koncentrálódott 8,4 milliós lakosságát különböző mértékben fenyegeti a vízszintemelkedés és az árvízveszély – számolt be róla a The Guardian.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a tengerszint emelkedése és a hurrikánok intenzitásának erősödése együttesen egyre súlyosabb problémát jelent az óceán- és folyóparti területek mentén.

És ehhez járul hozzá a város építményeinek tömege.

A kutatók számításai szerint az épületek – köztük a híres Empire State Building és a Chrysler Building – 762 millió tonnát nyomnak, ami nagyjából 140 millió elefánt súlyának felel meg. A hatalmas tömeg különböző minőségű talajra nehezedik. A legnagyobb felhőkarcolók szilárd kőzetre, például palára épültek, de homokos, agyagos alapra is építkeztek, ami hozzájárul a süllyedéshez.

A kutatók hozzátették: a tendenciát erősíti, hogy az utolsó jégkorszak végén visszahúzódott gleccserek nyomán Amerika keleti partvidékének egy része természetes módon is süllyed.

Tom Parsons, az amerikai földtani intézet geofizikusa, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy

nem kell azonnal pánikba esni, ugyanakkor tudatában kell lenni, hogy a süllyedés növeli az áradások okozta kockázatot.

Hozzátette: a nagy épületek megépítése nem volt hiba, de tisztában kell lenni azzal, hogy minden újabb építkezés egy kicsit jobban nyomja a talajt.

2012-ben a Sandy hurrikán okozta áradás miatt New Yorkban víz alá kerültek a metróhálózat egyes részei, és áramkimaradások is voltak. 2021-ben az Ida hurrikán városrészeket öntött el, és számos halálos áldozata is volt az árvíznek. A tudósok szerint a klímaváltozás hatása súlyosbította mindkét természeti katasztrófát.

Parsons hangsúlyozta, hogy New Yorknak és más tengerparti városoknak is fel kell készülniük az áradások okozta veszélyekre.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×