Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
New York, 2016. szeptember 21. Manhattan középső része délutáni fényben az Empire State Building épületéről fotózva. Jobbra a háttérben, a lépcsős oldalú felhőkarcoló, a Rockefeller Center központi épülete, a 266 méter magas 30 Rockefeller Plaza, melynek a tetején kilátó üzemel, balra a Hudson folyó. MTVA/Bizományosi: Lehotka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Felhőkarcolói süllyesztik el New Yorkot

Évente átlagosan egy-két millimétert süllyed New York a felhőkarcolóinak súlya miatt - állítja egy új kutatás, amely szerint ez növeli a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint okozta árvízveszélyt.

A New Yorkot körbefogó tengervíz szintje 1950 óta mintegy 22 centimétert emelkedett, a század végére a klímaváltozás okozta szélsőséges viharokkal járó jelentős árvizek négyszer gyakoribbak lehetnek a jelenleginél.

Az Earth's Future című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a metropolisz tengerszinthez közel koncentrálódott 8,4 milliós lakosságát különböző mértékben fenyegeti a vízszintemelkedés és az árvízveszély – számolt be róla a The Guardian.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a tengerszint emelkedése és a hurrikánok intenzitásának erősödése együttesen egyre súlyosabb problémát jelent az óceán- és folyóparti területek mentén.

És ehhez járul hozzá a város építményeinek tömege.

A kutatók számításai szerint az épületek – köztük a híres Empire State Building és a Chrysler Building – 762 millió tonnát nyomnak, ami nagyjából 140 millió elefánt súlyának felel meg. A hatalmas tömeg különböző minőségű talajra nehezedik. A legnagyobb felhőkarcolók szilárd kőzetre, például palára épültek, de homokos, agyagos alapra is építkeztek, ami hozzájárul a süllyedéshez.

A kutatók hozzátették: a tendenciát erősíti, hogy az utolsó jégkorszak végén visszahúzódott gleccserek nyomán Amerika keleti partvidékének egy része természetes módon is süllyed.

Tom Parsons, az amerikai földtani intézet geofizikusa, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy

nem kell azonnal pánikba esni, ugyanakkor tudatában kell lenni, hogy a süllyedés növeli az áradások okozta kockázatot.

Hozzátette: a nagy épületek megépítése nem volt hiba, de tisztában kell lenni azzal, hogy minden újabb építkezés egy kicsit jobban nyomja a talajt.

2012-ben a Sandy hurrikán okozta áradás miatt New Yorkban víz alá kerültek a metróhálózat egyes részei, és áramkimaradások is voltak. 2021-ben az Ida hurrikán városrészeket öntött el, és számos halálos áldozata is volt az árvíznek. A tudósok szerint a klímaváltozás hatása súlyosbította mindkét természeti katasztrófát.

Parsons hangsúlyozta, hogy New Yorknak és más tengerparti városoknak is fel kell készülniük az áradások okozta veszélyekre.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×