Infostart.hu
eur:
390.92
usd:
331.69
bux:
110694.63
2025. december 23. kedd Viktória
New York, 2016. szeptember 21. Manhattan középső része délutáni fényben az Empire State Building épületéről fotózva. Jobbra a háttérben, a lépcsős oldalú felhőkarcoló, a Rockefeller Center központi épülete, a 266 méter magas 30 Rockefeller Plaza, melynek a tetején kilátó üzemel, balra a Hudson folyó. MTVA/Bizományosi: Lehotka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Felhőkarcolói süllyesztik el New Yorkot

Évente átlagosan egy-két millimétert süllyed New York a felhőkarcolóinak súlya miatt - állítja egy új kutatás, amely szerint ez növeli a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint okozta árvízveszélyt.

A New Yorkot körbefogó tengervíz szintje 1950 óta mintegy 22 centimétert emelkedett, a század végére a klímaváltozás okozta szélsőséges viharokkal járó jelentős árvizek négyszer gyakoribbak lehetnek a jelenleginél.

Az Earth's Future című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a metropolisz tengerszinthez közel koncentrálódott 8,4 milliós lakosságát különböző mértékben fenyegeti a vízszintemelkedés és az árvízveszély – számolt be róla a The Guardian.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a tengerszint emelkedése és a hurrikánok intenzitásának erősödése együttesen egyre súlyosabb problémát jelent az óceán- és folyóparti területek mentén.

És ehhez járul hozzá a város építményeinek tömege.

A kutatók számításai szerint az épületek – köztük a híres Empire State Building és a Chrysler Building – 762 millió tonnát nyomnak, ami nagyjából 140 millió elefánt súlyának felel meg. A hatalmas tömeg különböző minőségű talajra nehezedik. A legnagyobb felhőkarcolók szilárd kőzetre, például palára épültek, de homokos, agyagos alapra is építkeztek, ami hozzájárul a süllyedéshez.

A kutatók hozzátették: a tendenciát erősíti, hogy az utolsó jégkorszak végén visszahúzódott gleccserek nyomán Amerika keleti partvidékének egy része természetes módon is süllyed.

Tom Parsons, az amerikai földtani intézet geofizikusa, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy

nem kell azonnal pánikba esni, ugyanakkor tudatában kell lenni, hogy a süllyedés növeli az áradások okozta kockázatot.

Hozzátette: a nagy épületek megépítése nem volt hiba, de tisztában kell lenni azzal, hogy minden újabb építkezés egy kicsit jobban nyomja a talajt.

2012-ben a Sandy hurrikán okozta áradás miatt New Yorkban víz alá kerültek a metróhálózat egyes részei, és áramkimaradások is voltak. 2021-ben az Ida hurrikán városrészeket öntött el, és számos halálos áldozata is volt az árvíznek. A tudósok szerint a klímaváltozás hatása súlyosbította mindkét természeti katasztrófát.

Parsons hangsúlyozta, hogy New Yorknak és más tengerparti városoknak is fel kell készülniük az áradások okozta veszélyekre.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Másfél évtizeddel a fukusimai katasztrófa után Japán újraindítja a a világ legnagyobb atomerőművét. A Kasivazaki–Kariva lesz az első olyan nukleáris létesítmény, amit a fukusimai erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power Company működtethet. Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt a részletekről az InfoRádióban.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×