Donald Trump hangsúlyozta, hogy az amerikai igény nem az ásványkincsekhez vagy az olajhoz kötődik.

„Nem a nyersanyagok miatt kell Grönland, abból az Egyesült Államoknak bőven van” – mondta, hozzátéve: Grönland partvidékén „orosz és kínai hajók vannak mindenütt”, ami szerinte közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az elnök úgy fogalmazott:

„Szükségünk van Grönlandra, meg kell szereznünk.”

Trump vasárnap jelentette be, hogy Jeff Landry louisianai kormányzót nevezi ki Grönland amerikai különmegbízottjává. Az elnök szerint Landry „érti, mennyire létfontosságú Grönland az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából”, és a megbízott "vezeti majd az ügy előrevitelét”. Landry az X-en azt írta: megtiszteltetés számára, hogy ebben az önkéntes pozícióban közreműködhet „Grönland az Egyesült Államok részévé tételében”, kiemelve, hogy ez nem érinti louisianai kormányzói tisztségét.

A lépés éles reakciókat váltott ki Dániában és Grönlandon. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter bejelentette, hogy bekéretik az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetét, Kenneth Howeryt, és a TV2-nek „teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte a különmegbízott kinevezését és Landry nyilvános kijelentéseit. „Nehéz helyzetbe hoznak minket azok, akik egész életünkben szövetségeseink voltak” – írta Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Instagramon.

Facebook-bejegyzésében Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök nyugalomra intett, és hangsúlyozta: a washingtoni bejelentések nem változtatnak azon, hogy Grönland maga dönt a jövőjéről. „Nyitottak vagyunk az együttműködésre, így az Egyesült Államokkal is, de tisztelettel, értékeink és céljaink alapján” – írta.

Frederiksen és Nielsen közös nyilatkozatban rögzítették:

„Grönland a grönlandiaké, egy másik országot nem lehet annektálni”.

Az Európai Tanács elnöke, António Costa az X-en közölte: az Európai Unió teljes szolidaritást vállal Dániával és Grönland lakosságával. Hozzátette, hogy az unió számára kiemelt kérdés az északi-sarki térség biztonsága, miközben „a területi integritás és a szuverenitás a nemzetközi jog alapelvei”.