eur:
411.28
usd:
397.82
bux:
79614.11
2024. november 22. péntek Cecília
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és egy távirányítású kamera által készített felvétel a Csu-Zsung marsjáróról és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. június 11-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra és három hónapon át fog vizsgálódni.
Nyitókép: MTI/EPA/CNSA

Még mindig nem tudták felébreszteni a kínai marsjárót

A rárakódott homok és por miatt nem tudták újra indítani a 2022 májusa óta "téli álmát alvó" kínai marsjárót.

A Csu-zsung motoros rovernek, amely a kínai tűzistenről kapta a nevét, tavaly decemberben kellett volna felébrednie az alvó üzemmódból. A leállásra azért volt szükség, mert 2022 májusában, a marsi tél beköszöntével a csökkenő napsugárzás miatt nem lett volna elegendő energiája a működéshez.

Időközben azonban feltehetően annyi por és homok lepte el a rovert, hogy emiatt nem tud energiát felvenni és nem képes életre kelni - idézte a kínai állami televízió Csang Zsung-csiaót, a kínai Mars-misszió vezetőjét.

Csang elmondta, hogy

ha az eredetileg feltételezettnél 20 százalékkal több por borítja a napenergia-meghajtású rover napvitorláit, nem termelődik elegendő áram,

a határérték 30 százalékos túllépése esetén pedig már csak akkor érhető el a szükséges áramtermelő kapacitás, amikor a nap a legerősebben süt. Negyven százalékkal vastagabb porlepel esetén a berendezést többé nem lehet életre kelteni - mondta.

A NASA Mars körül keringő szondájáról küldött képek szerint a kínai rover szeptember óta nem mozdult.

A 240 kilogrammos Csu-zsung, amelyet hat tudományos műszerrel, köztük egy nagyfelbontású topográfiai kamerával szereltek fel, a bolygó talaját és légkörét tanulmányozta 2021 májusi landolását követően. A napenergiával működő rover talajradarral kereste nyomait az ősi életre utaló jeleknek, köztük a jégnek vagy víznek.

A Csu-zsung 358 napig folytatott kutatásokat, és 1921 métert tett meg a Mars felszínén - mondta el a küldetés vezetője, kiemelve, hogy eredetileg három hónapra tervezték a rover működését.

A kínai marsjárón kívül jelenleg két rover működik a Marson: a NASA Perseverance és Curiosity marsjárója, előbbi több mint két éve, utóbbi pedig több mint egy évtizede végez kutatásokat.

A kínai marsjárót szállító öttonnás, legénység nélküli Tienven-1 - Kérdések a mennynek - nevű űrszondát 2020. július 23-án indították útnak, és 2021. február 10-én állt Mars körüli pályára. A Csu-zsung 2021. május 15-én landolt az Utopia Planitia síkságon.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×