eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Realistic comet, meteorite, an asteroid in motion burns against the background of outer space. 3d object vector illustration. Bullet burns with fire
Nyitókép: layritten/Getty Images

Ritka csodára bukkantak a Balatonnál

Alig 174 641 kilométer távolságban volt egy kisbolygó, ez csillagászati szempontból nem számít soknak.

Különleges csillagászati jelenséget, egy földközeli kisbolygót sikerült március 25-én, szombaton este lefényképezni a Balaton Csillagvizsgálóból – írja a veol.hu. A hírt Kocsis Antal, a Magyar Csillagászati Egyesület Hold-megfigyelési szakcsoportjának, a balatonfűzfői Balaton Csillagvizsgáló vezetője közölte a portállal.

A 2023 DZ2 nevű égitestet a La Palma-i Csillagvizsgáló munkatársai észlelték elsőként 2023 februárjában. Az objektum 45-100 méter átmérőjű lehet. A kisbolygó egy Föld-közeli aszteroida, és az úgynevezett Apollo-család tagja.

A 2023DZ2 elnevezésű kisbolygó igen közel haladt el a Föld mellett, alig 174 641 kilométer távolságban. Ez a Föld-Hold átlagos távolságának kevesebb, mint a fele.

A gyors látszólagos mozgású űrszikla alacsonyan, alig nyolc fok magasságban látszott, de a derült égnek köszönhetően a Balaton Csillagvizsgáló 100 milliméteres ED-lencsés távcsövével sikerült megörökíteni több felvételen is ezt a ritka alkalmat. Az egyetlen kép 30 másodperc expozícióval készült, melyen jól látható az állócsillagok között hosszú csíkot húzó kisbolygó nyoma.

Az aszteroida most biztonságos távolságban haladt el a Föld mellett, bár a 174 ezer kilométer csillagászati szempontból meglehetősen kis távolságnak számít.

A jelenlegi számítások alapján a kisbolygó legközelebb 2026. március 27-én kerülhet a Föld közelébe, s akkor 1:430-as eséllyel csapódhat be. Pályája alaposabb megismerésével viszont a kockázat bizonyosan csökkenni fog az elkövetkező időszakban.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×