Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Nyitókép: Pixabay

Épül a James Webb-teleszkóp utódja: erre lesz képes

Az űrteleszkóp tavaly nyár óta küldi lélegzetelállító képeit az űrből, de már dolgoznak utódján.

A Nancy Grace Roman űrteleszkóp - melyet a Hubble-projekten is dolgozó amerikai csillagásznőről neveztek el - lesz a következő űrtávcső, melyet a magasba küldünk - írja a Euronews.

A Roman "új korszakot nyit a csillagászatban" és több adatot fog gyűjteni, mint bármely más, korábban indított NASA-misszió, ezzel megpróbál választ adni az asztrofizika legnagyobb kérdései közül néhányra.

Marco Sirianni, az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos műveletek fejlesztési vezetője szerint, aki a NASA-val közösen dolgozik a projekten, a legkésőbb 2027-ben induló űrtávcső panorámaszerű képet ad majd és több statisztikai vizsgálatot tesz lehetővé .

Bár a küldetést a NASA vezeti, az ESA technológiával és szakértelmével járul hozzá a misszióhoz, cserébe pedig hozzáférést kap a soha nem látott mennyiségű adathoz, amelyet a küldetés szolgáltatni fog.

A Roman sokkal szélesebb látómezővel rendelkezik majd és képes lesz a Hubble-nél kétszázszor nagyobb infravörös képeket készíteni, miközben a hasonló méretű, 2,4 méter átmérőjű tükörrel ugyanolyan részletgazdag képet nyújt.

Kiváló képekre számíthatunk tehát tőle, amelyek kutatási célokra felhasználható adatokban bővelkednek.

"Ahhoz, hogy megkeressük egy közeli galaxis csillagpopulációját, ami a Hubble látómezejéhez képest nagyon nagy, különböző felvételekből kell összeillesztenünk a teljes képet, mozaikokat készítve.

A Roman segítségével egyetlen felvételen a teljes galaxisról tudunk képet készíteni"

- mondja a Marco Sirianni.

Például az Androméda mozaikját a Hubble által készített 400 egyedi képből állították össze: a Roman ugyanezt a hatalmas képet ugyanilyen részletességgel tudja majd lefényképezni, de mindössze két képpel.

"A Hubble 30 éves működése alatt körülbelül 170 terabájtnyi adatot gyűjtöttünk össze. A Webb esetében öt év múlva várhatóan 1000 terabájt adat áll majd rendelkezésünkre. A Roman 5 éves névleges élettartama alatt pedig 20 ezer terabájtra számítunk" - magyarázta Sirianni. A teleszkóp több milliárd galaxisról fog adatokat gyűjteni, hogy létrehozza a világegyetem háromdimenziós modelljét.

A sok adat lehetővé teheti, hogy régi, nagy kérdésekre választ kapjunk: az egyik cél Albert Einstein általános relativitáselméletének tesztelése, amely Naprendszerünk léptékén jól vizsgázik, de nagyobb kozmológiai méretben már kevésbé. Az elmélet szerint a világegyetemen belül látható anyagnak lassítania kellene az univerzum tágulását. Ezzel szemben a világegyetem gyors tempóban tágul, amit a tudósok egy titokzatos összetevőnek - a sötét energiának - tulajdonítják. Szerintük ez az anyag a világegyetem nagyjából 68 százalékát teszi ki.

A Roman olyan adatokat szolgáltat, amelyekkel pontosan megmérhetjük galaxisok millióinak helyzetét és távolságát, ezek segítenek megérteni az univerzum tágulási sebességét is. Az eredményekből megtudhatjuk, hogy

Einstein gravitációs elméletét kell-e módosítani.

A Roman mindezen túl a csillagok exobolygóinak feltérképezésében is nagy segítségünkre lehet, mivel eddig még soha nem látott képeket készíthet egy koronagráffal. Ez egy kísérleti műszer, melyről ha, bebizonyosodik, hogy működik, akkor alapját képezi annak a technológiának, amelyet a jövőbeli űrobszervatóriumokban fognak használni.

Az ESA három kulcsfontosságú technológiával járul hozzá a misszióhoz: először is "csillagkövető eszközöket" biztosít, vagyis olyan kis távcsöveket az űreszközben, amelyek a csillagok követésével folyamatosan meghatározzák a helyzetét az égbolton.

Mindezen felül akkumulátorokat biztosít az űreszköz energiaellátásához, mielőtt annak napelemeit bevetnék, illetve detektorokat is szállít a fedélzeti koronagráfhoz.

Az ESA saját küldetése, amelynek célja az univerzum tágulásának mérése és a sötét energiáról szóló további információk feltárása, az idén nyáron indul. Az Euclid űrtávcső gyűjtötte információkat kiegészítik majd a Roman által gyűjtött adatokat.

Arról, hogy milyen felvételeket küldött a James Webb űrteleszkóp az első félévben? Mire használják az ukránok az amerikai műholdakat? Mit csinálnak az űr-nagyhatalmak a Föld-közeli térrészben? - az alábbi beszélgetésben hallgathat/nézhet meg izgalmas részleteket:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek  farkasszemet

Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek farkasszemet

Egyre hangosabban szólnak a harci dobok a Távol-Keleten, a világnak szinte minden napra jut valami hír a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) mozgásáról, vagy éppen legújabb fejlesztéseiről. Az utóbbi hetekben éppen Japánnal megy az acsarkodás, de a háttérben az Egyesült Államok folyamatosan erősíti a pozícióját, méghozzá nem is akárhol: a második világháború legendás helyszíneit élesztik újra, olyat is, ahonnan elindultak a bombázók 1945 augusztusában a Japán elleni atomcsapáshoz. A terv világos stratégiát vázol fel, amely arra figyelmezteti a teljes térséget, hogy egyre élénkebben éri őket a háború közelgő szele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×