Az elmúlt hónapokban mind azEgyesült Államokban, mind Európában szokatlanul sok öt év alatti gyermek került kórházba légúti óriássejtes vírusfertőzés (RSV) miatt: a gyerekosztályok túlterheltek, a koronavírus, az influenza és az RSV együttes jelenléte pedig tridémiához vezet.

A legkisebb légutakat támadó RSV az egyetlen a három vírus közül, amely ellen még nem készült oltás: a helyzet talán nem sokáig marad így. A Pfizer bejelentette, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) a 60 év feletti felnőttek számára készített RSV elleni vakcinájukat gyorsítva vizsgálja: ez lehet az első oltás a vírus ellen, melyet engedélyeznek. Állapotos nők körében is jó eredményeket mutat az oltás, erre a változatra az év végéig szeretné elindítani az engedélyeztetési folyamatot a cég.

A vakcináért folytatott közdelem a hatvanas években kezdődött meg a Nature cikke szerint: ekkor elölt vírusos oltást készítettek,

de amikor ezt beadták, két csecsemő is életét vesztette.

A következő téli szezonban az oltott, majd RSV-vel megfertőződött gyerekek 80 százaléka került kórházba – a placebócsoport tagjainál ugyanez az arány mindössze 5 százalékos volt. Ez megtorpanást jelentett: a kutatóknak meg kellett érteni, mi történt.

Az elölt vírus útját elvetve fehérje alapú oltáson kezdtek el dolgozni. Áttörést jelentett, amikor a tudósoknak sikerült jellemezniük az RSV felszínén található F fehérje különböző konformációit. Az F fehérje segít összehozni a vírus és a gazdasejt membránját, hogy a vírus meg tudja fertőzni a sejtet.

Az F fehérje két formában létezik: stabil, posztfúziós és instabil, prefúziós formában. A fehérje a fertőzés során akkor veszi fel a prefúziós formát, amikor a vírus és a gazdasejt találkozik, a fertőzés után átvált a második formára. A kutatóknak sikerült a prefúziós forma szerkezetét megfejteni, majd módszert dolgoztak ki annak stabilizálására. Ez tette lehetővé az oltásfejlesztést, illetve megnyitotta az utat az antitest-terápiák előtt is.

Az oltáson több cég is dolgozik. A Pfizer egy kísérletben terheseknek adta be a vakcinát, hogy növelje a teljes antitestszámukat: az elképzelés szerint ezek az antitestek átadódnak majd a csecsemőknek. A Pfizer sajtóközleménye szerint ez a stratégia 81,8 százalékos hatékonyságot mutatott az RSV súlyos eseteivel szemben a csecsemőknél a születést követő 90 napban.

A másik életkori csoport, melynek tagjait igazán veszélyezteti a fertőzés, a 60 év fölöttieké: ebben a korosztályban 85,7 százalékos hatékonyságot tud felmutatni a Pfizer vakcinajelöltje a súlyos megbetegedések ellen.

A GSK eredménye még jobb: vakcinájuk hatékonysága 60 év fölöttieknél 94,1 százalék. A két gyógyszergyártó jelenleg versenyez az elsőségért, de közben szükség van hatékony kezelési módra is.

Decembert megelőzően egyetlen gyógyszer állt rendelkezésre az RSV kezelésére:

a palivizumab monoklonális antitest, mely havonta adható megelőzési céllal.

Tekintettel a költségekre és az oltás beadásának gyakoriságára, az orvosok a palivizumabot csak a magas kockázatú csecsemőknek és gyermekeknek adják. Egy másik monoklonális antitest, a nirsevimab, amelyet az AstraZeneca és a párizsi Sanofi fejlesztettek ki, az év elején sikeres harmadik fázisú klinikai vizsgálatokon esett át. Előnye, hogy egy adag öt hónapig védelmet nyújt a csecsemők súlyos megbetegedése ellen: az Európai Bizottság a múlt hónapban hagyta jóvá, az amerikai FDA pedig jelenleg vizsgálja.