Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Farmers boots
Nyitókép: eclipse_images/Getty Images

Hússzor nagyobb az esély nyári aszályokra a klímakrízis miatt

Az északi féltekén idén rekord méreteket öltött az aszály, a mezőgazdaság mellett az erőművek is megsínylették hatását.

Kutatók számításai szerint a klímaválság miatt hússzor nagyobb volt az esély idén nyáron arra, hogy rekordokat döntögető szárazság alakuljon ki az északi féltekén – a felmelegedés nélkül ilyen mértékű aszályra négyszáz évenként egyszer kerülne csak sor.

Az élelmiszer- és az energiakrízist is mélyítette az eső hiánya a The Guardian cikke szerint, mivel a termés kisebb mennyiségű a szárazság miatt, és az erőművek működésére is kihatott a csapadék hiánya. A jövőben még keményebb aszályok vérhatók, hacsak nem iktatjuk ki a fosszilis üzemanyagok használatát, figyelmeztetnek a kutatók.

Több mint hetven éve nem volt ilyen száraz európai nyár

A száraz körülményeket Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában egyaránt a hőhullámok okozták, a szerény mértékű csapadék szerepe kisebb volt. A 2022-es nyár ugyanakkor lehetetlen lett volna az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül.

Csak Európában 24 ezer ember halt bele a forró időjárásba.

Az adatok szerint Európában 1950 óta nem volt ilyen száraz a nyár, a teljes északi félgömböt tekintve pedig 2012 után ez volt a második legaszályosabb meleg évszak. Ez nehezítette a vízhez való hozzájutást, erdőtüzekhez vezetett, először alakított ki nemzeti szintű aszályt Kínában, valamint az USA területének felén. Az Egyesült Királyságban most először emelkedett 40 fok fölé a hőmérséklet, sokkolva a kutatókat.

A fosszilis üzemanyagoktól meg kell szabadulnunk

"A 2022-es nyár megmutatta, hogy az ember okozta éghajlatváltozás hogyan növeli az aszályok kockázatát a sűrűn lakott és művelt régiókban. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével fokozatosan fel kell hagynunk, ha meg akarjuk akadályozni a gyakoribb és intenzívebb aszályokat" – mondta Sonia Seneviratne professzor, a svájci ETH Zürich munkatársa, az elemzőcsoport tagja.

"Európában az aszályos körülmények miatt csökkent a termés. Ez különösen aggasztó volt, mivel az Indiában és Pakisztánban az éghajlatváltozás okozta hőhullámot követte aszály, ráadásul akkor, amikor az ukrajnai háború miatt a globális élelmiszerárak már így is rendkívül magasak voltak" – fogalmazott Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa, aki szintén tagja volt a kutatócsoportnak.

A pusztító dél-ázsiai hőhullám bekövetkezésének esélye 30-szor vált nagyobbá a klímaváltozás miatt, a pakisztáni árvizek pedig 50 százalékkal lettek pusztítóbbak a klímakrízis miatt. A csapat tagjai megállapították, hogy a 2022-es rekord szárazság az északi féltekén a mai éghajlat mellett 20 évente egyszer fordulhat elő, de

éghajlatváltozás nélkül csak 400 évente történne meg.

A nyugat- és közép-európai aszályt a globális felmelegedés legalább háromszor-négyszer valószínűbbé tette. A kutatók szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozásnak kisebb hatása lett volna Európában, de a klímaváltozás ujjlenyomata nehezebben érzékelhető a kisebb régiókban.

A kutatás 2022 júniusában, júliusában és augusztusában elemezte a talaj nedvességtartalmát a talaj felső méterében, ahol a növények a vizet felveszik. A csapat időjárási és talajadatokat, valamint számítógépes modelleket használt, hogy összehasonlítsa a nyári aszály valószínűségét a mai felmelegedett világban és egy globális felmelegedés nélküli világban. A komplex elemzésben vannak v bizonytalanságok, de így is konzervatív modell szerint állapította meg a valószínűségeket. Az adatok rámutatnak arra, hogy a globális felmelegedés hatása nemcsak a szegény országokat, hanem mindannyiunkat érintenek, hatásuk pedig továbbgördülő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×