Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Nyitókép: Pixabay

Gleccserből olvadhat ki a következő pandémia okozója

Az olvadó jég felelhet egy újabb világjárványért – derül ki egy friss kutatásból.

A Hazen-tóból, a világ legnagyobb sarkvidéki édesvízi tavából származó talaj- és tóüledékek genetikai elemzése arra utal, hogy az olvadó gleccserek közelében nagyobb lehet egy vírus új fajra való átterjedésének kockázata – írja a The Guardian.

Ahogyan a felmelegedés miatt a gleccserek és permafroszt is olvad, egyre nő annak a kockázata, hogy az azokba zárt baktériumok és vírusok felébredve a helyi vadvilágban kezdenek terjedni, ahogy az állatok is egyre inkább megközelítik a sarkpontokat.

A gleccserek vize kockázatot jelent

2016-ban Szibériában már kitört egy helyi anthraxjárvány, mely egy gyermeket meg is ölt. A kitörés oka a meleg időjárás volt, melynek következtében rénszarvasok fertőződhettek meg. A 2016-os esetek előtt utoljára 1941-ben volt hasonló kitörés.

Stéphane Aris-Brosou és csapata talaj- és üledékmintákat gyűjtött a Hazen-tóból, a helyi gleccserekből származó olvadékvíz beáramlási pontjának közeléből. A minták DNS-ét és RNS-ét egyaránt szekvenálták, hogy kiderítsék, ismert vírusok megtalálhatók-e azokban, valamint a potenciális állati, növényi vagy gombás gazdaszervezeteket is vizsgálták, és

lefuttattak egy algoritmust, amely felmérte, hogy ezek a vírusok milyen eséllyel fertőzik meg a nem kapcsolódó élőlénycsoportokat.

Eredményük szerint azokon a területeken, ahol a tóba gleccservíz folyik, nagyobb az esélye egy vírusátlépésnek, mint más részeken. Azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, hány új vírust fedeztek fel vagy hogy ezek a vírusok képesek-e fertőzést okozni.

Más, nemrégiben végzett kutatások azonban azt sugallják, hogy ismeretlen vírusok is tartózkodnak gleccserjégben. Tavaly az amerikai Ohio Állami Egyetem kutatói ismertették, hogy

33 vírus genetikai anyagát találták meg

a kínai Tibeti-fennsíkról vett jégmintákban. Ezek közül nem kevesebb, mint 28 volt új vírus. A patogének korát 15 ezer évesre becsülték elhelyezkedésük alapján.

2014-ben a franciaországi Aix-Marseille-i Nemzeti Tudományos Kutatóközpont tudósainak sikerült feléleszteniük egy óriásvírust, amelyet a szibériai permafrosztból izoláltak, és 30 ezer év után tettéj újra fertőzővé.

A jelenség nem egyedülálló

Aris-Brosou és csapata ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy egy vírusátlépés lehetősége még nem garancia a pandémiára, mivel a vírusnak és a hídként szolgáló fajnak egyszerre kell jelen lennie ehhez egy területen. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy a felmelegedés ilyen kockázat lehetőségét tartogatja.

Az sem világos, hogy a Hazen-tóban azonosított gazdaváltási potenciál a tó üledékében egyedülálló-e. "Amennyire tudjuk, ez ugyanolyan valószínűségű lehet, mint a helyi tó iszapjából származó vírusok által okozott gazdaváltás" – mondta Arwyn Edwards, az Aberystwyth Egyetem Környezeti Mikrobiológiai Interdiszciplináris Központjának igazgatója.

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×