eur:
393.05
usd:
363.57
bux:
72351.87
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
A NASA tizenkét PolyCam-felvételből összeállított mozaikképe a Bennu aszteroidáról, amelyeket az OSIRIS-Rex kisbolygókutató űrszonda készített 24 kilométer távolságra a földközeli kisbolygótól 2019. december 2-án. A szonda a tervek szerint 2020. október 21-én megérinti a Bennu felszínét, hogy abból mintát vegyen. Ez az első eset, hogy az Egyesült Államok mintát próbál begyűjteni egy aszteroida felszínéről.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/Goddard/University of Arizona

Vízre bukkantak a Földtől 300 millió kilométerre

Az 5,4 grammos mintát a Hajabusza-2 szonda gyűjtötte a Ryugu aszteroidáról.

Japán kutatók vízre bukkantak a Földtől 300 millió kilométerre található Ryugu aszteroidából származó kőzetmintában, ami alátámaszthatja a földi élet űrbéli eredetéről szóló elméletet - írta honlapján a The Guardian című brit napilap.

Az 5,4 grammos mintát a Hajabusza-2 szonda gyűjtötte a Ryugu aszteroidáról. Az elemzést a Science című tudományos folyóiratban ismertették pénteken.

"Ennek a vízcseppnek nagy jelentősége van" - mondta Nakamura Tomoki, a Tohoku Egyetem vezető kutatója. "Sok tudós véli úgy, hogy a víz a világűrből került a Földre, de ez volt az első alkalom, hogy vízre bukkantunk egy bolygónkhoz közeli aszteroidában" - magyarázta.

A Hajabusza-2 2014-ben kezdte meg misszióját, és két évvel ezelőtt tért vissza a mintával. Az értékes rakomány eddig is jó néhány meglepetéssel szolgált: egyebek között olyan szerves anyagok kerültek elő belőle, amelyek a földi élet építőkövei.

A legújabb felfedezés egy csepp szénsavas víz volt, amely sót és szerves anyagokat tartalmazott. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy az aszteroidák a Földdel való összeütközésük során sót és szerves anyagot tartalmazó vizet hagyhattak maguk után bolygónkon.

Nakamura szerint hiányzó láncszemre bukkanhattak, ami közvetlenül kapcsolódhat az óceánok vagy a szerves anyagok földi megjelenéséhez.

Nakamura teljes csapata mintegy 150 kutatóból áll. A Ryuguról származó minta elemzésében harminc amerikai, brit, francia, olasz és kínai kutató is részt vesz. A mintát több csoportban elemzik, hogy a lehető legnagyobb legyen az új felfedezések esélye.

Képünk illusztráció.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×