Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Rossz szívet távolítanak el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2018. március 3-án. Idén 2018. december 28-ig hatvanegy szívátültetést végeztek Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Vírust találtak az emberbe ültetett sertésszívben

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek

Vírust találtak abban a genetikailag módosított sertésszívben, amelyet elsőként ültettek emberbe az Egyesült Államokban.

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek, a szervben állati vírust fedeztek fel. Azt egyelőre nem tudják, hogy a vírus szerepet játszott-e a beteg halálában.

Az 57 éves marylandi David Bennett két hónappal az úttörő beavatkozás után, márciusban hunyt el. A Marylandi Egyetem orvosai csütörtökön azt közölték, azonosították a porcine cytomegalovirus nevű állati vírust a sertésszívben, de nem találták jelét annak, hogy aktív fertőzést okozott volna.

Az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom, hogy a transzplantációval új fertőzések kerülhetnek át az emberre.

Mivel egyes vírusok úgy bújnak meg a szervekben, hogy nem idéznek elő betegséget, "potyautasok" lehetnek - mondta az AP hírügynökségnek Bartley Griffith, a beavatkozást végző sebész.

Az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója, Muhammad Mohiuddin hozzátette, hogy még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

Az állati vírusról először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján.

Az orvosok évtizedek óta keresik, hogyan lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. A marylandi Hagerstonból származó Bennett azért jöhetett szóba az úttörő beavatkozás első alanyaként, mert máskülönben a biztos halál várt volna rá. Emberi szívet nem kaphatott, gépek tarották életben, minden egyéb gyógyulási lehetőséget kimerítettek.

Az átültetéshez genetikailag módosították a sertésszívet, hogy megelőzzék a gyors kilökődést. A műtétet végző marylandi orvoscsoport szerint a donor sertés egészséges volt, a szövetségi egészségügyi szabályozó testület (FDA) által előírt minden tesztet elvégeztek rajta. Olyan telepen nőtt fel, amelyet úgy alakítottak ki, hogy az állatok ne terjesszék a fertőzéseket. A sertést szállító cég, a Revivicor nem kommentálta az esetet.

Griffith elmondta, hogy páciense nagyon beteg volt, a műtét után azonban szépen lábadozott, amikor egy reggel rosszul érezte magát, tünetei fertőzésre vallottak.

Orvosai sok tesztet elvégeztek, hogy a tünetek okát kiderítsék, egy sor antibiotikumot, antivirális és immuntámogató szert adtak a betegnek. A sertésszív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, és végül megállt.

Griffith szerint a reakció nem olyan volt, mint általában egy szervkilökődés.

"A vírus okozhatta a szív megduzzadását? Őszintén szólva nem tudjuk" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Vasárnap tovább fokozódik a hőség Magyarországon, a csúcshőmérséklet több helyen megközelítheti a 40 fokot. Paksnál reggel mínusz 133 centiméterre süllyedt a Duna, éjszaka pedig leállították a 4. blokk még működő turbinagenerátorát, így az atomerőműben már csak a 2. blokk termel, az is 50 százalékos teljesítménnyel. Az ország ezzel a teljes paksi leállás küszöbére került, miközben a következő napokban tovább nőhet az áramigény és fokozódhat a vízhiány. Cikkünk folyamatosan frissül a hőségkrízis és az energiaellátási helyzet legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×