eur:
394.91
usd:
366.65
bux:
71533.42
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Manila, 2018. szeptember 15.Forgalomirányító a Mangkhut tájfun által okozott viharban, Manilában 2018. szeptember 15-én. A természeti csapás legkevesebb három halálos áldozatot követelt, több mint ötvenezer embernek kellett elhagynia othonát. (MTI/AP/Bullit Marquez)
Nyitókép: MTI/AP/Bullit Marquez

ENSZ: az önpusztítás spiráljába került az emberiség

Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet – figyelmeztetett az ENSZ, az „önpusztító spirál” megállítását szorgalmazva.

Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) új jelentésében kiemelte: a klímaváltozás miatt világszerte rohamosan növekszik a katasztrófák száma. Az elmúlt két évtized minden évére 350-500 közepes vagy annál nagyobb méretű katasztrófa jutott – írták a jelentésben. Ezek költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra nőttek.

Az évtized végére, 2030-ig 560-ra nőhet a katasztrófák éves száma, és életek milliói kerülhetnek veszélybe a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt.

„A világnak többet kell tennie azért, hogy a katasztrófák jelentette kockázatot beépítsük az életmódunkba és a beruházásokba” – húzta alá Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese a beszámoló ismertetésekor. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg ezt az önpusztító spirált.

„Kollektív önelégültségünket tettekre kell váltanunk”

– mondta. „Együtt lelassíthatjuk a megelőzhető katasztrófák ütemét” – tette hozzá.

A jelentésben rámutattak, hogy a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz.

A beszámoló szerint növekszik a katasztrófák mérete és intenzitása. Az elmúlt öt évben több áldozata és érintettje volt a katasztrófáknak, mint az azt megelőző öt évben.

A katasztrófák aránytalanul sújtják a fejlődő országokat, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük egy százalékát veszítik el évente a csapások miatt, miközben a fejlett országokban csak 0,1-0,3 százalék ez az arány. A legmagasabb költségeket az ázsiai-csendes-óceáni térség viseli.

„Azzal, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyja a kockázatokat, és nem építi be azokat a döntéshozatali folyamatokba,

a világ a saját pusztulását finanszírozza”

– hívta fel a figyelmet Mami Mizutori, az UNDRR vezetője.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×