Eddig ismeretlen, "kar nélküli" dinoszauruszfajt fedeztek fel Argentínában.

A koponyarész kövületének felfedezése újabb bizonyítéka a késő kréta időszak egyedülálló élővilágának – írta a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban megjelent tanulmány.

Az újonnan felfedezett faj a húsevő abeliszauridák (Ábel gyíkjai) nevű családba tartozott. Az abeliszauridák a mai Afrika, Dél-Amerika és India területén vadásztak. A nagyjából 70 millió éve élt Guemesia ochoai a család őse lehetett.

"Ez az új dinoszaurusz elég szokatlan a maga nemén belül. Számos fontos jellemzője utal arra, hogy új fajról beszélhetünk, és fontos új információkat nyújt a világnak egy olyan területéről, amelyikről nem tudunk sokat" – mondta Anjali Goswami, a brit Természettudományi Múzeum kutatásvezetője, a tanulmány társszerzője.

"Azt mutatja, hogy ebben a régióban a dinoszauruszok eléggé különböztek az Argentína más részén élőktől, ami arra utal, hogy sok még a felfedezni való ezeken a területeken, melyek kevesebb figyelmet kapnak, mint más híres fosszília-lelőhelyek" – tette hozzá.

A százmillió évekkel ezelőtti Gondwana szuperkontinensen élő csoportok egyike volt az abeliszauruszok, melyek csúcsragadozóknak számíthattak, és nagy testű dinoszauruszokkal táplálkoztak.

Képesek voltak óriás zsákmányukat a mellső végtagok használata nélkül leteríteni.

Az abeliszauruszok sok fajának még a híres tirannoszaurusz rexnél is rövidebb, valójában használhatatlan mellső végtagjai voltak, így arra kényszerültek, hogy erős fejükkel és állkapcsukkal ragadják meg a zsákmányt.

Ezeknek a húsevőknek a fosszíliái Afrika, Dél-Amerika, India és Európa egyes helyein találhatók sziklákba kövülve a késő kréta időszakából, mielőtt 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok eltűntek volna a Földről.

Argentínában már 35 abeliszauruszt találtak, ám szinte mindet Patagóniában, az ország déli részén, viszonylag keveset északnyugaton. Az új fajtól származó koponyadarabot a Los Blanquitos formációban, Amblayo közelében, Argentína északi részén találták meg, ahol a sziklák kora 75-65 millió év. Ez azt jelenti, hogy az állat röviddel a tömeges kipusztulási esemény előtt élt.