A 2000-es, illetve a 2010-es évek után egyre intenzívebbé vált a hőmérséklet emelkedése, ami ráadásul Európában nagyobb értéket ért el a globális 1 Celsius-fokos átlagnál, és ez különösen a krioszférára, azaz a jég- és a hófelszínre hat ki erőteljesen – magyarázta Kovács Erik, hozzátéve, hogy például a skandináv és alpesi hegységek területein mintegy 30-50 százalékkal csökkent a lehullott hómennyiség, valamint a gleccserek tömege.

A fentiek hatására kijelenthető, hogy a síszezonok némileg rövidültek, bár vannak olyan periódusok is, lásd az idei vagy a tavalyi, amikor jóval hamarabb indult a szezon az Alpokban. Összességében azonban az látható, hogy

az elmúlt 30 évben egy-másfél héttel rövidül a síszezon hossza

– emelte ki a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.

Ráadásul a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a hőmérséklet emelkedése folytatódik a jövőben is, sőt, egyre intenzívebbé válik, így

közel 90 százalék a valószínűsége, hogy 2050-ig további két héttel fog rövidülni a síszezon az Alpokban,

kiváltképp Ausztria és Svájc esetében, míg az évszázad végéig egy hónappal, bizonyos klímaerőjelezések szerint akár 5-6 héttel is – emelte ki a szakértő.