13 °C
A harmadik adag oltásról már tavaly kiderült, hogy képesek megemelni a koronavírus-fertőzéssel szembeni védelem szintjét – egyes országok, köztük Magyarország ma már negyedik adagot is ajánl azoknak, akik ezt kérik. A szakértők a Nature cikke szerint azonban úgy vélik, nem élhető hosszú távon az a stratégia, mely néhány havonta újabb adag vakcinát kínál.
"A vakcinológia számára teljesen ismeretlen területen járunk" – mondja Danny Altmann, az Imperial College London immunológusa. "Belebotlottunk egy olyan de facto programba, amely vészhelyzeti intézkedésként gyakori mRNS-oltásokat alkalmaz emlékeztetőként, de nem gondolom, hogy ez lenne a helyes út".
Izrael ismét első volt
Január elején Izrael ajánlott elsőként negyedik adagot az idősebb és legyengült immunrendszerű embereknek, valamint az egészségügyi dolgozóknak, remélve, hogy megvédi a veszélyeztetett csoportokat az omikron okozta fertőzés hullámától. Az Izraelből származó előzetes adatokból azóta kiderült, hogy
a negyedik adag csökkenti a fertőzés és a súlyos megbetegedés kockázatát.
Nem dőlt el azonban még a vita arról, hogy a harmadik adag is elegendő-e ahhoz, hogy a legtöbb emberben tartós védettséget alakuljon ki az omikronnal és az esetlegesen a jövőben megjelenő variánsokkal szemben, vagy szükség lesz-e negyedik adagra, sőt, rendszeres emlékeztető oltásokra, mint az influenza esetében. Vannak, akik szerint az igazi kérdés az, mit szeretnénk elérni:
a megfertőződés kiküszöbölését, vagy a súlyos következmények elkerülését.
Az omikron hozza el a paradigmaváltást
Az omikron változtathatja meg igazán azt, ahogyan az emlékeztető adagokról gondolkodunk, vélekedik Alejandro Balazs amerikai immunológus. Ennek az az oka, hogy a korábban oltottak olyan antitestszinttel rendelkezve kerültek szembe ezzel a variánssal, amely nem képes megelőzni a megfertőződést. Az omikron terjedésével az emlékeztető programok is egyre gyakoribbakká váltak annak érdekében, hogy az antitestszint emelésével megelőzzék tömegek kórházba kerülését. Aggodalomra ad okot ugyanakkor az a feltételezés, hogy az emlékeztetőknek a megfertőződés elkerülésében nyújtott hatása nem tart sokáig.
Izraeli adatok szerint ahogyan két adag felvételét követően néhány hónappal nagyot zuhan a védettség szintje, úgy a harmadik adag után is hasonlóra számíthatunk. Brit adatok szerint az omikronnal szemben még hamarabb bekövetkezhet a védettség elvesztése, mint ahogyan az a deltával történt, laborkutatások ugyanakkor azt sugallják, négy hónap védelemre számíthat az omikronnal szemben az, aki felvette az emlékeztető oltását.
Ez azt jelenti, hogy a megfertőződés elkerülésének érdekében
emlékeztető oltások végtelen sorozatát kellene felvennünk,
ami nemcsak nem életszerű, de akadályozhatja azt is, hogy a még teljesen védtelen, szegény országokban élő emberek az első adagjaikat megkaphassák.
A specifikus oltások hatékonyabbak lehetnek
Miles Davenport, a Sydney-ben található Új-Dél-Walesi Egyetem professzora, a fertőzéselemző program vezetője szerint a meglévő vakcinák folyamatosan ismételt emlékeztető adagjai valószínűleg csökkenő előnyt nyújtanak a jövőbeli törzsek elleni védelem szempontjából. Hozzáteszi, hogy a specifikus változatok ellen kifejlesztett új vakcinák valószínűleg sokkal hatékonyabbak lesznek. Davenport szerint még nem tudni, hogy a négy oltás a fertőzést gátló antitestek szintjét jobban növeli-e, mint a harmadik adag, de ez nem tartotta vissza az olyan országokat, mint Chile, Kambodzsa, Dánia, Svédország és Magyarország attól, hogy bizonyos csoportoknak negyedik adagot kínáljanak. Friss izraeli adatok azt mutatják, hogy a negyedik adag valóban növeli a védelmet.
A súlyos betegség kialakulásával szemben nyújtott védelem szerencsére hosszabb távon érvényesül:
a harmadik adag a delta esetében öt, az omikronnál három hónapig nyújt védelmet a kórházi kezeléssel szemben, aztán csökkenni kezd, igaz, lassabb mértékben, mint a megfertőződéssel szembeni.
Az emlékeztető szélesebb immunválaszt ad
A Balazs által vezetett kutatások azt sugallják, hogy egy mRNS-vakcina harmadik dózisa nemcsak az ellenanyagszintet állítja helyre, hanem potenciálisan szélesíti a variánsokra adott immunválaszt is. Az emlékeztető után az antitestek valóban látják az omikront, holott korábban gyakorlatilag nem látták – mondja.
"Remélhetőleg a harmadik oltás a legtöbb ember számára elegendő ahhoz, hogy megelőzze a súlyos betegséget, és némi védelmet nyújtson a fertőzéssel szemben" - teszi hozzá Balazs. Egyes tanulmányok azonban azt sugallják, hogy az inaktivált vírus elleni oltóanyagokkal - például a kínai CoronaVac és Sinopharm oltásokkal - immunizált embereknek
további két adag mRNS-vakcinára lehet szükségük
az omikron elleni küzdelemhez.
Új célokat kellene kitűznünk
Altmann szerint mivel a közösségekben világszerte eltérő a korábbi fertőzésekből származó természetes immunitás szintje, és mivel az emberek számos vakcinakombinációt kaptak, lehet, hogy újra kell értékelnünk, mely megközelítések adják a legtartósabb immunitást.
Az ideális megoldást egy pán-koronavírus vakcina nyújtaná, de hogy ezt képesek leszünk-e kifejleszteni, egyelőre még kérdéses. Peter McIntyre, az új-zélandi Dunedinben található Otago Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője szerint amíg nem áll rendelkezésre új vakcina,
a stratégiáknak a súlyos betegségekkel szembeni védekezést, a veszélyeztetett csoportok védelmét és a vírusellenes szerek alkalmazását kell előtérbe helyezniük, hogy az emberek ne kerüljenek kórházba.
"Továbbra is a súlyos betegség elleni védelemre kell összpontosítanunk. Ez az a mérce, amely alapján meg kell ítélnünk a helyzetet" - mondja.
