Infostart.hu
eur:
367.63
usd:
335.1
bux:
143727.84
2026. november 18. szerda Jenő
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kifejlesztett lélegeztetőgép az egyetem dísztermében tartott projektbemutatón 2020. június 22-én. A felkérést követően mindössze két hónap alatt sikerült az egyetem munkatársainak egy olyan lélegeztetőgépet kifejlesztenie, amely fel tudja venni a versenyt a világpiacon elérhető készülékekkel. A klinikai tesztelés szigorú orvosi ellenőrzés mellett hamarosan elkezdődik. A sorozatgyártás a BM Heros Zrt.-nél indult el, a készülékből naponta tízet gyártanak.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

A súlyos koronavírus-fertőzést követő évben megduplázódik a halál kockázata

A fertőzés hosszú távon is károsítja az egészséget, figyelmeztet a kutatás, amely az oltások fontosságára is rámutat.

A halálozás megnövekedett kockázata a 65 év alatti betegek esetében volt nagyobb a The Guardian cikke szerint, és a súlyos fertőzésen átesett betegeknek csak 20 százaléka halt meg tipikus Covid-szövődmények, például légzési elégtelenség miatt.

"Egy korábbi tanulmányban kimutattuk, hogy a súlyos állapotú koronavírusos betegeknél felépülésüket követően jelentősen nagyobb volt a kockázata annak, hogy a következő hat hónapban kórházba kerüljenek. Az új tanulmány ezt terjesztette ki a következő 12 hónap halálozási kockázatának vizsgálatára" - mondta Arch Mainous, a Floridai Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók 13 638 olyan ember adatait vizsgálták, akiket a Floridai Egyetemen teszteltek. Közülük 178 embernek súlyos fertőzése volt, 246 enyhe vagy közepes tünetekkel vészelte át a megbetegedést, a többiek pedig negatív eredményt produkáltak.

A tanulmány megállapította, hogy a súlyos állapotú betegeknél jelentősen nagyobb volt az esélye annak, hogy a következő egy év során meghalnak, és

a tendencia különösen a 65 év alattiak körében volt szembetűnő. Ráadásul mivel ezek a halálesetek gyakran jóval a fertőzés elmúlása után következtek be,

a betegek családjai vagy orvosai talán nem is hozták azokat kapcsolatba a koronavírussal a tanulmány megállapítása szerint.

A bekövetkezett halálesetek többsége nem a betegség gyakori szövődményeihez kapcsolódott, 80 százalékuknál legalábbis nem a vírussal összefüggésbe hozható halálokok következtében hunytak el a betegségen átesettek. Ez arra utal, hogy a betegek egészségi állapota általánosságban véve romlott.

"Mivel most már tudjuk, milyen jelentős a kockázata a koronavírus fel nem ismert szövődményének tekinthető halálozásnak, még éberebbnek kell lennünk a súlyos megbetegedések számának csökkentésében"

- mondta Mainous. Erre jó módszernek tartja a védőoltás felvételét.

A koronavírus súlyos tüneteket és halált okozhat a veszélyeztetetteknél, különösen azoknál, akiknek alapbetegségük van. Egyeseknél a fertőzést követően hosszú Covid alakul ki, az olyan tünetek, mint a fáradtság és a légszomj, még hónapokkal a fertőzés elmúlása után is fennmaradhatnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A tavaszi országgyűlési választás óta érezhetően javult a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, erős növekedési lendületre azonban az őszi felmérés alapján sem érdemes számítani - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentéséből. A vállalatok kilátásait mutató konjunktúrajelentés arról számolt be, hogy bár a gazdasági várakozások nagyot javultak a tavaszi választások előtt látottakhoz képest, a beruházási és foglalkoztatási tervek egyenlege viszont közel nulla maradt. A vállalatok legfőbb kockázatként a kereslet gyengeségét nevezték meg, de az erős forintárfolyamot is többen említették. A Tisza-kormány eddigi lépéseit vegyesen értékelték a válaszadók: az uniós kapcsolatok rendezését és a jogbiztonság helyreállítása felé tett lépéseket kedvezően ítélték meg a vállalatok, de az adórendszerben és a munkaerő-utánpótlásban további reformokat szorgalmaznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×