Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
a corona virus omicron variant composition
Nyitókép: Teka77/Getty Images

Kemenesi Gábor az omikronról: ne féljünk!

A virológus szerint a tudomány teszi a dolgát, és hozza a megoldásokat is.

A járványhírek fókuszába került omikron variánsról osztott meg tudnivalókat Kemenesi Gábor. A pécsi virológus azt írja Facebook-oldalán a nemzetközi járványügyi hatóságok által is az aggodalomra okot adó mutációk közé sorolt dél-afrikai variánsról, hogy "kiugróan sok mutáció jelent meg a tüskefehérjén, melyeket eddig külön-külön más-más variánsokon elszórva, vagy korábban kísérletesen megállapítást nyert, hogy lehet valamely funkcióban jelentősége".

Emiatt szerinte számítani lehet rá, hogy jobban terjedhet, érintheti a vakcinák hatásosságát is, de arra is figyelmeztet, hogy ezekre még mind-mind bizonyosságot kell szerezni, megfigyelésekből és kísérletekből. Addig marad a fokozott figyelem és óvatosság most a szakma és a járványügyi hatóságok részéről, és hozzátette, minden bizonnyal további határlezárásokat fogunk tapasztalni szerte a világban.

Kemenesi Gábor arra is int, hogy átlagemberként egyelőre nem tehetünk mást, mint eddig: ne hagyjuk terjedni, éljünk az oltás lehetőségével és figyeljünk oda az aktuális intézkedésekre. "És a legfontosabb – ne féljünk! A tudomány teszi a dolgát és hozza a megoldásokat is, bízzunk benne továbbra is" – írja a virológus.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×