Infostart.hu
eur:
355.99
usd:
312.4
bux:
140148.1
2026. június 30. kedd Pál
Erdőtűz pusztít a Mato Grosso brazil szövetségi állambeli Nova Santa Helena közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfajta él a vidéken.
Nyitókép: Leo Correa

Ezek a tévhitek állnak a klímaváltozás tagadása mögött

A COP26 megrendezésével párhuzamosan a klímaváltozással kapcsolatos tévhitek sora árasztotta el a közösségi médiát.

A kutatók szerint ma a felmelegedés tagadói már nem azzal foglalkoznak, hogy magának a folyamatnak a létét kérdőjelezzék meg, hanem inkább annak okaival és következményeivel kapcsolatos álhíreket kezdtek el terjeszteni.

A BBC cikkében az elmúlt évben legnépszerűbb tévhitek sorakoznak fel, azok cáfolataival együtt.

A nap le fog hűlni, ez megállítja a felmelegedést

Régóta terjed a tévhit, miszerint a felmelegedés a föld természetes ciklusának része, nem pedig emberi tevékenység következtében alakult ki. Posztok ezrei próbálják meg az azokat elérő százezreket arról meggyőzni, hogy a hőmérséklet természetes úton, magától fog elkezdeni hamarosan csökkenni a szoláris minimum elérésekor.

Sajnos ez nem így van. Maga a szoláris minimum létező jelenség és ilyenkor tényleg kevesebb energiát ad le a nap, és tényleg várható az évszázadban olyan időszak, amikor ettől csökken az átlaghőmérséklet, de csak 0,1-0,2 Celsius fokkal. Ez nem igazán képes kiegyenlíteni az elmúlt 200 év emberi tevékenységének hatását, amely 1,2 fokos felmelegedést idézett elő.

Azt is tudjuk, hogy a melegedés hátterében sem a napciklusok állnak, ugyanis míg légkörünk egyre melegebb lesz, a naphoz közeli sztratoszféra hűl.

Normál esetben a légkörből ide szökne a meleg, amelyet most az üvegházhatású gázok benn tartanak. Ha a nap hatása okozná a melegedést és a hűlést, akkor a teljes atmoszférában tapasztalható lenne a jelenség.

A globális felmelegedés jó nekünk

Egyes álhírek szerint a felmelegedés által a Föld nagyobb része válik élhetővé, ráadásul a hideg több emberrel végez, mint a meleg.

Tény, hogy a nagyon hideg körülmények közt élőknek rövid időre kellemesebbé válhat lakhelyük klímája, de az ugyanitt bekövetkező extrém esőzések a lakhatási körülményeik mellett az esetleges mezőgazdasági tevékenységre is negatívan hatnak majd. Eközben

a világ más területei teljesen lakhatatlanná válhatnak.

A hideg miatt kevesebben halnak majd meg, egy, a Lancetben közölt kutatás szerint ugyanis 2019-2020-ban valóban több emberrel végzett a hideg, mint a meleg. A meleg miatti halálesetek száma ugyanakkor egyre nő, a megmentett életekkel elért előnyt ez gyorsan törölni fogja.

A klímaváltozással kapcsolatos intézkedések miatt szegénység várható

A gazdasági növekedést a fosszilis energiaforrások működtetik e szerint az elmélet szerint, és ha azok használatát korlátozzák, megáll a növekedés, aminek pedig a legszegényebbekre katasztrofális hatása lehet.

Tény, hogy az elmúlt évszázadban hatalmas szerepet játszottak a fosszilis üzemanyagok abban, hogy az emberek gyorsabban hozzanak létre és juttassanak el másokhoz termékeket, mint korábban, de

attól, hogy használatukat mellőznünk kell, még nem kell visszatérni az ökörrel történő szántáshoz.

A megújuló energiaforrások használata sok helyen már most olcsóbb, mint a fossziliseké, ráadásul ha semmit sem teszünk a klímaváltozás ellen, 2050-re 18 százalékkal zsugorodik majd a világgazdaság az extrém hőmérséklet és a váratlan természeti katasztrófák miatt.

A megújuló energiaforrások megbízhatatlanok

Áramkimaradások rémét festik egyes álhírek, melyek idei amerikai áramkimaradásokért vádolják a szélturbinák használatát. Emellett a turbinákat állatok megöléséért is kárhoztatják.

A valóságban az áramkimaradásokért a gyenge villamosenergia-termelés és elosztásirányítás felel, és bár valóban meghalnak állatok a turbinák miatt, a fosszilis üzemanyagokat használó erőművek még több állat haláláért felelnek.

Címlapról ajánljuk
Mire megy el ennyi víz a hőségben? Miért van vízkorlátozás?
Kovács Károly az Arénában

Mire megy el ennyi víz a hőségben? Miért van vízkorlátozás?

Jelenleg Magyarországon az átlagos fejenkénti vízfogyasztás naponta 115 liter, amiből három litert iszunk meg – mondta az InfoRádióban a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Kovács Károly felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt ez a mennnyiség kevesebb, 100 liter/fő/nap volt, de nyaranta már hűtésre is használják a vizet az emberek, ami jelentősen megnöveli a fogyasztást.

Egy korábbi országgyűlési képviselő fedőneve „Róka” volt: elstartolt az ügynöktörvény módosításának vitája

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
A NIS2 a digitális érettség mérföldköve, de a valódi verseny július elsején kezdődik

A NIS2 a digitális érettség mérföldköve, de a valódi verseny július elsején kezdődik

A NIS2 bevezetése és az egyre szigorodó kiberbiztonsági szabályozási környezet alapjaiban alakítja át a hazai nagyvállalatok IT-üzemeltetési stratégiáját – a június 30-i határidő után azonban a valódi kérdés már nem a megfelelés, hanem a hosszú távú működési modell fenntarthatósága lesz. Kovács Krisztián, a Magyar Telekom Enterprise Solutions divíziójának vezetője a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy a vállalatoknak a NIS2-t nem pusztán egy kiberbiztonsági projektként kell kezelniük, hanem a digitális érettség fokmérőjeként, valamint arról is beszélt, hogyan válhat a mesterséges intelligencia és a strukturált adat a következő versenyképességi ciklus alapjává és miért fontos szuverén, hazai adatközpontok létrehozása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×