Mint mondták, az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása évek óta folyik, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokban, amelyek megmagyaráznák a "vágtató változásokat".

A horvát tudósok azt állítják:

a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet,

valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri áramlatok körforgására és viharhullámok megjelenésére.

Az Adriai-tengerben egyre több nem őshonos faj jelenik meg, trópusi halak, algák, baktériumok és kocsonyás organizmusok. Sokan közülük idegenhonos (invazív) fajok és gyakran mérgezőek. Emiatt csökken a biológiai sokféleség, egyre gyakoribb jelenség a fitoplankton-virágzás és a medúzák tömeges megjelenése, amely negatív hatással van a turizmusra is – írták a felhívásban.

Rámutattak: a turisztikai tevékenységek az éghajlatváltozással együtt gyakorolják a legnagyobb nyomást az Adriai-tengerre. A szennyvízzel és az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel nagy mennyiségű káros anyag jut a tengerbe, amely a táplálékláncon keresztül halmozódik fel a tengeri élőlényekben. Közvetlen veszélyt jelentenek továbbá az ellenőrizetlen part menti építkezések is.

Emellett a műanyag és egyéb hulladék egyre nagyobb problémát jelent az élővilág számára, és hosszú távon hatással lehet a tengeri élővilág minőségére és az emberek egészségére - húzták alá.

A tudósok a felhívással cselekvésre akarják ösztönözni az illetékes intézményeket, hogy hozzanak konkrét és célratörő intézkedéseket a probléma megoldására. Egy tudományos tanácsadó testület létrehozását is javasolják, hogy az részt vegyen a védelmi intézkedések és az erre vonatkozó jogszabályok kidolgozásban, valamint az Adriai-tengerben történő változások rendszerszintű követésében.