Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nyitókép: Pixabay

Az állatok teste a klímaváltozás miatt alakulhat át

A csőr, a lábak és a fülek mérete nőhet annak érdekében, hogy hőháztartásuk hatékonyabbá váljon.

A jelenség legnagyobb mértékben az ausztrál papagájokat érinti a kutatásban vizsgált harminc faj közül. 1871 óta 4-10 százalékkal nőtt meg csőrméretük – derült ki Sara Ryding és kutatótársának eredményeiből. A már meglevő adatok felülvizsgálásával készített elemzés szerint egyes melegvérű fajok esetében a test felépítésének megváltozása a globális felmelegedésre adott reakció.

"Ez azt jelenti, hogy az állatok fejlődnek, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezáltal meg is birkóznak az éghajlatváltozással. Láthatjuk, hogy egyes fajok testrészeinek mérete eddig is nőtt, de nem tudjuk, hogy képesek lesznek-e lépést tartani az éghajlati válság súlyosbodásával. Azt sem tudjuk, hogy ezek az alakváltozások valóban segítik-e a túlélést, ezáltal hasznosak-e, vagy sem. A változások jelenségét nem pozitívumként kell értékelni, inkább riasztó, hogy a klímaváltozás ilyen fejlődésre készteti az állatokat, méghozzá ilyen rövid idő alatt" – írta a CNN-nek Ryding.

Véleménye szerint a változások nehezebben észrevehetők és nem annyira jelentősek, de

funkcionális értelemben véve fontosak.

Bár az éghajlat felmelegedése meggyőző érv az alakváltozások mozgatórugójaként, a tanulmány szerint az éghajlatváltozás környezetre gyakorolt sokrétű hatásai miatt nehéz megbízhatóan megállapítani az ok-okozati összefüggést.

A függelékek mérete nő

A melegebb éghajlaton élő állatoknak általánosságban nagyobb függelékei, azaz csőre, szárnya van. Ez az Allen-szabály írja le: a nagyobb testfelület segít abban, hogy jobban tudják testhőmérsékletüket szabályozni. Mindemellett a test mérete csökken, ugyanezen okból kifolyólag. Az Egyesült Államokban egy nemrégiben végzett, 52 fajt képviselő 70 716 vándormadarat vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy az elmúlt négy évtizedben a madarak egyre kisebbek lettek, szárnyfesztávolságuk pedig egyre szélesebbé vált.

Nem csak madarak érintettek

Míg az ilyen típusú változásokkal kapcsolatos legtöbb kutatás a madarakra összpontosít, a mostani tanulmány megjegyezte, hogy a cickányok és a denevérek relatív fül-, farok-, láb- és szárnymérete is nőtt.
A tanulmány szerint további, különböző fajokon és különböző ökoszisztémákban végzett kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a jelenség mennyire széles körű: ez

segíthet megjósolni, mely fajok alakváltozása várható a jövőben.

"Korábbi tanulmányok bemutattak már alakváltással kapcsolatos eseteket, de ezek egyes fajokra vagy csoportokra összpontosítottak. A mi áttekintő tanulmányunk mindezeket egyesíti, hogy megmutassa, mennyire elterjedtnek tűnik ez a jelenség" – mondta Ryding.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×