Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nyitókép: Pixabay

A szitakötők egyre északabbra költöznek a meleg elől

Az életterek területének növekedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a rovarok példányszáma is nagyobb.

Egy új kutatás szerint a fajok több mint 40 százaléka növelte életterét 1970 óta Nagy-Britannia és Írország területén, míg csak mintegy 10 százalékuk csökkentette. A Brit Szitakötő Társaság szakértői szerint ez az éghajlatváltozás hatásainak egyik mutatója: aggodalomra ad okot a rovarok populációinak csökkenése olyan tényezők miatt, mint a környezetszennyezés és az élőhelyek elvesztése – derül ki a CNN cikkéből.

Eleanor Colver természetvédelmi szakember elmondta, hogy bár adataik alapján meg lehet határozni, hogy hol vannak szitakötők, de

azt nem lehet pontosan meghatározni, hogy mekkora populációról van szó, és hogy összességében nőtt-e a számuk.

"Az olyan tényezők, mint a növényvédő szerek használata, amelyek csökkentik a repülő rovarok zsákmányszerzési lehetőségeit, a vízszennyezés és az élőhelyvesztés továbbra is veszélyeztetik a szitakötő-populációk egészségét a fajok meglévő életterén" – mondta.

A jelentés 17 ezer regisztrálótól származó 1,4 millió adatot tartalmaz, amelyeket 1970-től kezdődően gyűjtöttek össze. A jelentés 46 szitakötőfaj és közeli rokonuk – az egyenlő szárnyú szitakötők – sorsát értékeli Nagy-Britanniában és Írországban. 1995 óta több faj került el Dél-Európából Nagy-Britanniába, és

legalább két faj hosszú távollét után újra felbukkant.

Az elterjedési területüket bővítő fajok közé tartozik a császárszitakötő, a vándorsólyom, a rézsútos szitakötő, a feketefarkú szitakötő és a kis vörös szemű szitakötő is. Ezzel szemben néhány hegyvidéki és északi szitakötő, köztük a közönséges sólyom és a fekete szitakötő visszaszorulóban van, a tőzeglápok eltűnése vagy a szélsőséges szárazság miatt.

"Sok faj – ha nem is mindegyik – növelte életterét az éghajlat felmelegedésének, illetve a több vagy jobb vizes élőhelynek – például tónak, kavicsbányának és víztározónak köszönhetően" – mondta Dave Smallshire, a jelentés társszerkesztője. Hozzátette, hogy az emberek azonban nem vonhatják le azt a következtetést, hogy minden rendben van.

"Az üzenet az, hogy a globális éghajlatváltozás valószínűleg meghatározó hatással volt sok ilyen változásra" – mondta.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×