eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Megkapja egy nő az amerikai Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen egyadagos koronavírus elleni vakcináját harmadik, emlékeztető oltásként a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. szeptember 15-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Kevesen mentesülhetnek valós orvosi indokkal az oltás alól

Amerikai szakértők szerint kevés felnőtt esetében áll fenn olyan helyzet vagy állapot, amely valóban indokolja az oltásmentességet.

A Moderna, a Pfizer és a Janssen oltásával kapcsolatosan elérhető nagy számú és egyre növekvő adatmennyiség azt mutatja, hogy a legtöbb egészségügyi problémával rendelkező ember számára a vakcinák nem okoznak újabb problémákat és mellékhatásokat. A CDC szerint mindössze az első adag után fellépő súlyos allergiás reakció jelenthet problémát: akiknél ez bekövetkezett, azoknak javasolják, hogy orvosi konzultációt követően döntsenek a második oltásról.

"Nem arról van szó, hogy az oltás helyén fájdalom vagy kiütés lépne fel, hanem a súlyos anafilaxiás reakcióról" – mondta az ABC Newsnak David Dowdy, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola epidemiológusa. Ismeretei szerint ugyanakkor ez nagyon ritka, kevesebb mint egy embernél lép fel egymillióból.

Az anafilaxiás sokk ritka

Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a súlyos allergiás reakciókat valószínűleg a vakcinák egyik összetevője, a polietilén-glikol (PEG) váltja ki Jeff Linder, a Northwestern University Feinberg School of Medicine általános belgyógyászati és geriátriai osztályának vezetője szerint.

"A PEG-re való allergia meglehetősen ritka. Dokumentáltnak kellene lennie, mint közepes vagy súlyos allergiának, mielőtt megfontolnám az orvosi mentesség megadását" – mondja Linder.

A koronavírus elleni vakcinák a CDC szerint biztonságosak a közepesen súlyos vagy súlyos immunhiányos állapotúak, az alapbetegségekkel rendelkezők, a terhes nők, a teherbe esni szándékozó nők és a szoptató anyák számára. Linder szerint ezek a népességcsoportok a legveszélyeztetettebbek a koronavírus okozta súlyos megbetegedések és halálesetek szempontjából, és fontos, hogy megkapják az oltást.

"Aki azt mondja, egészségügyi problémája van, annak ez inkább ok kellene, hogy legyen az oltás felvételére, nem pedig kifogás" – mondta.

Két esetben kell várni

Amerikában a CDC bizonyos egészségügyi feltételekkel rendelkező személyek számára extra óvintézkedéseket foganatosított. Például a heparin indukálta trombocitopéniában (HIT) szenvedő embereknek azt tanácsolják, hogy kapjanak mRNS-vakcinát, ha 90 napon belül voltak koronavírusosak. Az 50 év feletti nőket szintén figyelmeztetik a trombocitopéniás trombózis szindrómával (TTS) járó trombózis lehetséges kockázatára, ha a Janssen vakcináját választják.

Két olyan eset van, amelyben nem javasolják, hogy valaki rögtön felvegye oltását: az egyik az, ha valakit koronavírussal diagnosztizáltak és karanténban van: számára akkor javasolják az oltást, ha a karantén ideje lejárt. A másik eset az, ha valaki antitestterápiában részesült vagy lábadozó plazmáját kapta: ilyen esetekben a javaslat az,hogy 90 napot várjon a vakcina felvételével. Dowdy szerint ugyanakkor az, hogy valaki átesett a megbetegedésen, nem indokolja azt, hogy egyáltalán ne oltassa be magát –

amikor a fenti körülmények már engedik, nyugodtan felveheti a vakcinát.

Jay Bhatt belgyógyász annyit tett hozzá mindehhez, hogy a szervátültetés előtt álló, nemrég szervátültetésen átesett vagy áttétes rákbetegség kezelésén áteső embereknél különleges elővigyázatosság szükséges.

Nem számítanak változásra

A kutatók szerint nem valószínű, hogy a jövőben több kivétel kerülhet a listára, mivel jelenleg csak Amerikában 178 millió ember kapta már meg a koronavírus elleni oltást, és az alapbetegséggel rendelkezőknél sem jelentkeztek komoly mellékhatások.

"Elég valószínűtlen, hogy lenne bármi, ami fölött elsiklunk" – mondja Linder. Ő azt javasolja a kétségekkel küszködőknek, hogy orvosukkal konzultáljanak az oltásról. "A koronavírus még mindig jelentős kockázatot jelent, azt pedig tudjuk, hogy az oltások pedig nagyon hatékonyan előzik meg a súlyos megbetegedés kialakulása mellett a halálozást is."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×