Az ember okozta klímaváltozás százötvenszeresére emelte a hőhullámok előfordulásának esélyét: az üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének eredményeképp már jó ideje zajlik a felmelegedés világszerte, a kutatók régóta arról beszélnek, hogy minden korábbi hőségrekord meg fog dőlni ennek következtében. Egy új elemzés szerint ugyanakkor a korábban vázolt legrosszabb szcenáriónál is nagyobb mértékű felmelegedésre kell számítanunk. Ezt igazolják azok az értékek, amely Brit Columbiában, Portlandben és Washington államban is a korábbi rekordokat öt fokkal meghaladó hőségről árulkodnak a közelmúltból – írja a The Guardian.

"Ez messze a legnagyobb ugrás, amit valaha tapasztalhattunk. Semmiképpen sem számíthatunk arra, hogy a hőhullámok úgy viselkednek majd, mint a múltban. Másra és másként kell felkészülnünk" – mondta Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének társigazgatója, a tanulmányt készítő World Weather Attribution csoport egyik alapítója.

A régi modelleket kidobhatjuk

Most az a legnagyobb kérdés, hogy ezek a területek mindössze nagyon balszerencsés helyzetbe kerültek, vagy a felmelegedés tényleg átlépte már azt a határt, ahol a globális felmelegedés kisebb mértékű előrehaladása is nagy hőmérsékleti ugrásokat okozhat egyes területeken. Ezzel kapcsolatosan nem alakul ki tudományos konszenzus,

arra is utalnak jelek, hogy a megváltozó sugáráramlás vagy a szárazságok is hozzátehetnek a hőhullámok kialakulásához.

A tanulmány másik szerzője, Geert Jan van Oldenborgh, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet munkatársa elmondta, hogy egészen tavalyig a szokásos éghajlati modellek azt feltételezték, hogy a hőhullámoknak van egy felső határuk, amely nagyjából kétszer olyan gyorsan mozog, mint a globális felmelegedési trendek.

"Azt hittük, hogy tudjuk, mi történik. Aztán jött ez a hőhullám, amely jóval a felső határ felett volt. A tavalyi év ismeretében ez lehetetlennek számított, ami meglepő és megrázó. Most már sokkal kevésbé vagyunk biztosak a hőhullámokkal kapcsolatos tudásunkban, mint két héttel ezelőtt. Nagyon aggódunk, hogy ez bárhol előfordulhat" – mondta.

Sokfelé van extrém hőség

Amerikában és Kanadában 49,6 fokos csúcshőmérsékletet rögzítettek olyan területeken, amelyek Nagy-Britanniával megegyező szélességi fokon találhatók. A kutatók kiemelték, hogy ilyen hőségcsúcsok rendszeresen fordulhatnak elő a világ más tájain, például a szubszaharai Afrikában, ám ezekről nem születnek feljegyzések. Szibéria, Pakisztán, Moszkva, Helsinki és Észtország is meglepő hőmérsékleti csúcsokat tapasztalt meg a közelmúltban.

A World Weather Attribution csoport korábban szoros kapcsolatot talált az éghajlati válság és más szélsőséges események között, beleértve a 2020-as szibériai hőhullámot, a 2019-20-as ausztrál erdőtüzeket, a 2018-as és 2019-es európai hőhullámokat, valamint a 2019-ben Texasban pusztító Imelda trópusi vihart.

Fel kell készülni

Otto szerint a viharoknál és árvizeknél is egyértelműbb és pusztítóbb hatással van az emberi kibocsátás a hőhullámokra, amelyek mostanra olyan szintet érnek el, amelyet a számítógépes modellek nem tudnak megfelelően leképezni.

"Amit ebből a tanulmányból mindenkinek meg kell értenie, hogy az éghajlatváltozás hatása a hőhullámok erős intenzitásában és gyakoriságában nyilvánul meg" – mondta. A hőhullámok ára betegségben, halálozásokban, kieső munkaidőben és egyéb károkban nyilvánul meg.

Tavaly és tavalyelőtt egyaránt a hőhullámok követelték a legtöbb áldozatot a különböző természeti katasztrófák közül.

Ráadásul a hőhullámot ritkán tüntetik fel a halál okaként, így azok a számok, amelyeket ismerünk, valószínűleg alábecsülik ezeknek a jelenségeknek a valós hatását. Fontos lenne korai figyelmeztető rendszereket kiépíteni, amelyek felhívhatják az emberek figyelmét a közelgő forróságra, illetve a várostervezés során is egyre nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy az épített környezet segítse az embereket a hőhullámok átvészelésében.

Mindennél lényegesebb azonban a károsanyag-kibocsátás szintjének leküzdése: ha az ipari forradalom idejét megelőző kor hőmérsékleténél 2 fokkal magasabb átlaghőmérsékletet ér el a Föld, az ötvenfokos hőhullámok mindennapossá válhatnak. Jelenlegi becslések szerint ez már 2050-ben be fog következni.